Kürti Béla: Írók és költők vallomása Ceglédről. (Irodalmi olvasókönyv) (Cegléd, 1998)
I. Két meghatározó történelmi élmény
A templomokban pedig zúgtak a harangok és mély búgás hirdette a gyásznak azt a mélységes fájdalmát, mely emberi szavakkal szinte kifejezhetetlen. A templomok belsejét gyászszövetekkel vonják be s mind a négy hitfelekezet gyászisteni tiszteletet rendez. A városi közgyűlés pedig egyhangú akarattal elhatározza, hogy a Kossuth téren, ahol Kossuth Lajos 1848. szept. 24-én azt az emlékezetes fegyverbe szólító beszédet tartotta, emlékoszlopot emelnek, amelyre azonnal meg is kezdik a gyűjtést. Elhatározták, hogy a budapesti temetésre tömeges zarándok csapatba fognak elmenni, ahol is testületileg megjelenik a városi képviselőtestület, a százas küldöttség, képviselve lesznek a reform, az evang. és izr. egyházak, valamint az összes városi egyletek. És tényleg a város lakosságának ezrei zarándokoltak fel az ország fővárosába, hogy ott legyenek a végtisztesség adásánál. Reggel 5 órakor 5 ágyúlövés hívta fel a polgárokat gyülekezésre. Ezrek meg ezrek gyűltek össze a hajnali homályban a Kossuth téren, s indultak el hosszú sorokban az indóházhoz, ahonnét az előre megrendelt különvonaton mintegy 1500 czeglédi polgár, férfi és nő vegyest indult el Budapestre, ahol már a megelőző napokban felutazott mintegy 600 czeglédi várta őket a vasútnál. Azután megindult ez az impozáns menet az alatt a gyásszal bevont nemzeti színű lobogó alatt, amelyre 1848-ban a czeglédi honvédeket eskette fel Kossuth Lajos. A Váczi körúton és az Andrássy úton át az Erzsébet körútra vonultak, ahol kétféléd beláthatatlan hosszú sorban felállottak és várták a temetési menet megérkeztét. Majd mikora temetési menet nagyrésze elhaladt, a czeglédiek is elindultak a koporsó után. És ahogy menjek hosszú sorokban, elől a nők fekete gyászruhában, majd a férfiak és aggok fedetlen fővel, szívükben búbánatos fájdalommal egyszer csak lassú tompa hangon, csöndes ritmussal megzendülta Kossuth-nóta: Esik eső karikára Kossuth Lajos sírhalmára. Ez a jelenet a maga impozáns egyszerűségével valóban megkapó volt. Az ablakokban, tribünökön és erkélyeken fehér kendők lobogtatásával üdvözölték mindenfelől a czeglédieket. És el-elkapta a szél a fenséges melodia egy-egy akkordját, ahogy a hű czeglédiek elkísérték utolsó útján a kormányzót, szemükben a fájdalom könnyével és szívükben a gyász búbánatos fájdalmával... ÉLETRAJZ: Ifjabbik Dobos János Pécelen született 1844. július 11-én. A város rendőrkapitánya, majd levéltárosa volt. 1890-ben ő alapította a Kossuth Kört a kossuthi eszmék ápolására. Helyi lapjainknak kiemelkedő munkatársa volt. Kossuth Lajos születésének 100. évfordulójára adta ki gyűjteményes kötetét "Kossuth kultusz Czegléden" címmel. A kötet helyi szerzők műveit tartalmazza, de írtak bele olyan országosan ismert jeles személyek, mint Kossuth Ferenc, Rákosy Viktor vagy Szabolcska Mihály. 30
