Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportélete a két világháború között
A gazdák olyan szeretettel fogadták mindenütt kisgazda társaikat, hogy „a legtöbb helyen majdnem összevesztek azon, hogy az idegen városból jött lovasokat melyik vigye magával mint vendéget, szállásra”.71 1931-ben maga az Országos Testnevelési Tanács rendezte meg a távlovaglást. Ez a túra 550 km-es utat jelentett lóháton a legszükségesebb pihenőkkel. 1933-ban is számos külföldi csatlakozott a ceglédi fiúkhoz, ekkor a Duna— Tisza közét járták be. A harmincas évek második felében hirtelen hanyatlásnak indult az országos hírű ceglédi lovassport. Nem azért, mert vezetőjüket, Rudnyánszkvt már 1929- ben a fővárosba vitték országos beosztásba, hanem mert jöttek a szomorú háborús évek: a ceglédi gazdák legjobb lovait, majd utánuk a lovasokat is besorozták, többen közülük a csatamezőn lelték halálukat. A felszabadulás után a régi lovasok egyike, Tóth Mihály, megpróbálta föltámasztani a háború előtti híres lovaséletet. Ő végezte a szervező munkát, szakmai segítséget Magyari Imre budapesti lovas versenyzőtől kapott, aki akkoriban néhány évig Cegléden élt. 1946-ban megalakították a Cegléd és Környéke Lótenyésztő és Lovasegyesületet (rövidebb elnevezéssel Nimród Lovasegyesület). Edzéseiket a huszárlaktanyában végezték. Első sikereik hamarosan jelentkeztek, egyre jobban felfigyeltek rájuk a fővárosi hivatásos versenyzők. Legnagyobb ígéretnek indult a fiatal Csiszár Ernő, aki 1948. augusztus 20-án megnyerte az országos gazdaversenyt. Hívták is nyomban hivatásos zsokénak, de ő nem a sportot választotta élethivatásnak: a Gödöllői Agráregyetemen tanult, itt űzhette kedves sportját is, s amikor végzett, akkor sem maradt hűtlen a négylábú jóbaráthoz: ma a Lenin Tsz főállattenyésztője. A Nimród Lovasegyesületben már szerepeltek nők is. Közülük a legeredményesebb versenyzők Lugosi Júlia és Horváth Mária voltak. Az egyéni gazdaságok megszűnése és a mezőgazdaság nagyfokú gépesítése máról-holnapra lehetetlenné tette a szépen induló ceglédi lovassport fennmaradását : elfogyott a lóállomány, közös gazdaságaink pedig még nem tudták feltámasztani ezt az országoshírű ceglédi hagyományt. A KAUCSUKLABDA VARÁZSA Az asztalitenisz a legfiatalabb sportágaink közé tartozik. Országos szövetsége csak 1925-ben alakult meg, de ezekben az években Budapesten valóságos „pingpong láz” ütött ki, s a magyar asztaliteniszsport mindjárt kezdetén a világ élvonalába ugrott. 71. A Magyar Huszár, i. m. 181. old. 84
