Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)

Cegléd sportélete a két világháború között

Ceglédre is hamar eljutott az új, szórakoztató játék. Megjelenéséről a legelső híradást a Kossuth Gimnázium Évkönyvében találjuk. E szerint Újvári Ferenc testnevelő tanár az 1925—26-os tanévben ismertette meg diákjaival a kaucsuklabda ütögetését. Ebben a tanévben már háziversenyt is rendeztek.

De ugyanezekben az években ismerkedett meg a pingpongozással Billay Sándor kereskedő is, aki apja Pesti úti vendéglőjében 1928-ban állította föl az első zöld asztalt. A vendéglői szórakozásnak induló játék egyre több hívet szerez, többen már rendszeresen forgatják az ütőt, köztük a két Billay testvér, Sándor és Gyula, valamint Kovács Béla kereskedő, akik mindhárman úttörői lettek a ceglédi asztaliteniszsportnak.

Ugyancsak a húszas évek végén indult meg a pingpong-élet a Széchenyi Körben, ahol Szathmáry Ferenc asztalos maga készítette el az első asztalt. Ezen az asztalon tanult meg játszani többek között Juhos József, Veres János, Belovay Sándor és persze Szathmáry Ferenc, akik egyesülve a Billay—Kovács csoporttal, megalkották az első ceglédi válogatottat. Veres János ránkmaradt ifjúkori naplójából tudjuk, hogy ez a lelkes kis csapat első mérkőzését Abony válogatottja ellen 1930. november 30-án játszotta és győzött 24 : 12 arányban.72 Cegléd első „válogatottja” ezen a mérkőzésen: Veres János, Tőkési József, Szabó József, Szabó Gyula, Várkonyi Ferenc és Billay Gyula.

Több eredményes barátságos találkozó után 1931 decemberében megalakult a MOVE SE keretében az első hivatalos ceglédi asztalitenisz-szakosztály. „A MOVE Ceglédi Sport Egyesület a közelmúlt napokban megalakította asztali tenisz szakosztályát. A fiatal szakosztály nagy agilitással dolgozik és a Nemzeti Szálló-beli MOVE klubhelyiségben víg asztali tenisz élet uralkodik.”73

1932-től a Vigadó a MOVE székháza, ettől kezdve itt dolgoznak a pingpongozok. A terem két oldalán a birkózószőnyegek mellett volt fölállítva asztaluk, itt folytak az edzések közösen a „gyűrtfülű” erős emberekkel. Most már gyakran jelennek meg helyi lapjainkban hírek az új szakosztály munkájáról. Az edzők nélkül gyakorló lelkes fiatalok egymástól tanulnak, de hogy előbbre léphessenek, már 1932-ben lehozzák a fővárosból két világbajnokunkat, Barna Viktort és Sípos Annát. A legjobbaktól tanulva a harmincas évek közepére már

72. Veres János a ceglédi asztaliteniszsport egyik alapítója. Született Cegléden 1913-ban, meghalt 1972-ben. Mint Kecskemétre bejáró diák kezdett játszani, az első mérkőzésekről naplót vezetett. A napló jelenleg özvegye tulajdonában van (Cegléd, Széchenyi u. 41. III. e. 69.). Veres János a felszabadulás után a C. Vasutas SE elnökségi tagja, évekig a labdarúgó szakosztály elnöke. Halála óta emlékére rendezik a Veres János labdarúgó ifjúsági emlékversenyt városunkban.

73. Ceglédi Hírmondó, 1931. december 20.

85