Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportélete a két világháború között
A lovasbandérium bemutatója nagyszerűen sikerült és komoly szerepe lett a ceglédi lovassport további alakulásában. Több „bandérista” ifjú ui. kedvet kapott a rendszeres lovaglásra, Rudnyánszky pedig a lelkes fiatalok oktatására. Augusztus 29-én részt vettek a sportpálya avatásán, szeptember 6-án pedig már önálló bemutatóval szerepeltek a vásártéren. így született meg 1925 őszén a Ceglédi Kisgazda Lovassport Egyesület. Vezetője Rudnyánszky Ferenc, védnöke a Ceglédi Gazdasági Egyesület. Az első négy fiatal, aki belépett az új egyesületbe: Banai István, Bíró Ferenc, Nagygyőr József és Varga Ferenc.60 Korszakalkotó lépés volt ennek az egyesületnek a megalakulása, mert azt a gazdálkodó ifjúságot vonta be végre a sportéletbe, mely eddig semmilyen sporttal nem foglalkozott. Parasztfiataljaink még a labdarúgástól is távolmaradtak. Sporttörténeti szempontból pedig egyedülálló ez a lovasmozgalom: a ceglédi kezdeményezésnek országos visszhangja támadt és az 1920-as években közel 200 helységben alakultak lovas egyletek a ceglédi mintára! Nehézség persze itt is akadt: „Az édesanya a fiát, az apa pedig a lovát féltette, hogy valami baja talál esni.”61 A lelkesedés azonban akkora volt, hogy akadt olyan fiatal is, aki a 26 km-re fekvő tanyájukról járt be edzésre hetente kétszer. A ceglédi lovasok híre egyre nő. 1928-ban a pünkösd ünnepén megrendezett hazai versenyre a Gazdasági Egylethez 218 nevezés futott be. Jogos büszkeséggel írhatta a Ceglédi Kisgazda: „Itt van mindenki, aki ma a magyar lovassportban számít.”62 Az állandósuló ceglédi lovassikerekkel magyarázható, hogy 1928 őszén a Földművelésügyi Minisztérium támogatásával két ceglédi gazda ifjút küldtek ki Németországba féléves lovas továbbképzésre. Az egyik résztvevőtől, Varga Ferenctől (Cegléd, Déli u. 26. sz.) került birtokunkba az a levél, melyet Rudnyánszky küldött karácsonyra két kedves sportolójának. Ebben a levélben többek között ez áll: „Nálunk is nagyban folyik a munka. Sokat járok mindenfelé előadásokat tartani és megszervezni a kisgazda népies lovassport egyesületeket.”63 A csúcsra a ceglédi lovasok 1929-ben értek föl. Ebben az évben ismét szerepeltek az Országos Mezőgazdasági kiállítás lovasbemutatóin. A közönség nem akarta elhinni, hogy ezek a fiatalok egyszerű gazdaifjak. A parasztlovak és jól képzett lovasaik olyan magabiztosan mozogtak, hogy a nézők körében az a hiedelem kapott lábra, hogy bizonyára a ceglédi huszárokat öltöztették a zsinóros magyar ruhákba. 60. A Magyar Huszár. Bp. 1936. Reé László kiadása. 179. oldal. 61. Ifj. ÓCSAI Gergely: Ahogy én láttam . . . Cegléd, 1928. 9. o. 62. Ceglédi Kisgazda, 1928. május 26. 63. Ceglédi Sporttörténeti Gyűjtemény. 81
