Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportélete a két világháború között
1929-ben építették Nyíri Béla irányításával a labdarúgó-pálya öltözőjét, a mai Liptay-féle épületet. A legtöbb társadalmi munkát itt az atléták végezték. A húszas évek közepén kezdték el építeni a teniszpályákat a Malomtó helyén a Jászberényi út mentén. Ezen a területen 1933-ra már valóságos teniszkombinát állott I. o. minősítésű pályákkal: nyolc gyakorló-pálya és két versenypálya földtribünnel körülvéve. A két fajta pálya közé árnyas ligetet telepítettek, ahol játék közben nagyszerűen lehetett pihenni. A teniszpályákat télen vízzel öntötték le, itt korcsolyázott egy évtizeden át a város apraja-nagyja. A Nagy Malom és a teniszpályák között nyílt meg a harmincas évek közepén az ún. „Nyíri út”.50 Vörös salakkal fedett bekötő út volt ez, mely a Jászberényi úttól vezetett a pálya oldalkapujához. Bejáratát szép székely-kapu díszítette. Bekerítették az egész sporttelepet, kibővítették a lőteret, fásították a pálya környékét és mindennek bekoronázásául 1936-ban fölépítették a lelátót, hogy a labdarúgás szerelmesei végre ülve élvezhessék a mérkőzéseket. Nagy ünnepe volt a ceglédi sportnak 1936. június 7-e, 5000 ember vonult ki a pályára, hogy megnézze az ünnepség műsorát, melyben a város valamennyi középiskolája, valamennyi egyesülete szerepelt. A helyi beszámolók szeiint „szemet és szívet gyönyörködtető volt” a látvány. Érdekessége még a tribünavatásnak, hogy ezen a napon rendezték meg Cegléden a Városházán az első sportkiállítást.51 A malomtószéli sportkombinát elsősorban dr Kádár Antal főmérnöknek és Nyíri Béla műszaki tisztviselőnek köszönhető. Ok voltak a munkálatok tervezői és kivitelezői is. Részben elkészült már a csónakázó tó is, terveztek ide művészotthont, sportszállót, de a II. világháború közbeszólt: az amerika’ gépek szőnyegbombázása után a Nagy Malom földig leégve, a pálya tele bombatölcsérekkel, mindenütt csak a pusztulás. A felszabadulás után szinte mindent elölről kellett kezdeni. annak fenntartása, miért és annak városi kezelésbe való átvételéhez elvben a közgyűlés hozzájárul.” 15 945/1927. sz. közgyűlési határozat 1927. augusztus 11-én. Megyei Levéltár Nagykőrösi Osztálya. 50. Nyíri Ferenc született 1907. május 2-án Cegléden. Mint a MOVE atlétája több vidéki bajnokságot nyert, országos versenyeken ért el kitűnő helyezéseket. A Kossuth Gimnázium tanulójaként 1925-ben megnyerte 800 méteren Magyarország középiskolás bajnokságát (KISOK-bajnok). Érettségi után a Műegyetemre került, itt átigazolt a MAFC-ba. 1927-ben tragikus hirtelenséggel hunyt el. 10 év múlva róla nevezték el a sportpályára vezető vörös salak bekötő utat, és ettől kezdve emlékére rendezték a Nyiri Ferenc atlétikai versenyt. Két bátyja, Béla és György is aktív sportoló, és a korabeli ceglédi sportélet vezető egyéniségei. 51. Ceglédi Hírlap, 1936. május 31. 74
