Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportélete a két világháború között
MIT TUDTAK ATLÉTÁINK AZ 1920-AS ÉVEKBEN? Az atlétika Cegléden is a legrégibb sportágak közé tartozik. Iskoláinkban már a századfordulón szerepelt a tantervben, iskolán kívül pedig az 1902-ben alakult Czeglédi Sport Egylet vette be először programjába. „A sportok királynője” először 1912-ben aratott feltűnést a városban, amikor az egykori Főgimnázium csapata Pécsett megnyerte a kerületi középiskolás bajnokság pontversenyét. Ez a nagyszerű hagyomány késztethette Dobó Zoltán testnevelő tanárt32 arra, hogy 1920 őszén a MOVE SE keretében megszervezze az első ceglédi atlétikai szakosztályt. Hogy mennyire népszerű volt nálunk az atlétika ezekben az években, fényesen bizonyítja a következő adat: 1922-ben, amikor a helyi katonai alakulat, valamint a Törekvés és a MOVE együttesen megrendezték Cegléd város első atlétikai bajnokságát a vásártéren, 1000 ember nézte végig a küzdelmet. 1000 ember atlétikai versenyen akkor, amikot még sem szabályosan kiépített pálya, sem ülőhely nincsen! Szerencsénkre, a helyi lapok közlik az eredményeket is, így képet alkothatunk arról, mit tudtak ilyen viszonyok kö 52 zött első atlétáink: súlylökés győztese Zsengellér 10,72 m távolugrás Erényi 592 cm diszkoszvetés Faragó 34,72 m magasugrás Hramkovics 160 cm rúdugrás Dávid 210 cm 52. Dobó Zoltán tanár Erdélyben született 1872-ben. Pályáját katonatisztként kezdte, de hamarosan áttért a nevelői pályára. 1905-től 1918-ig a Székelyudvarhelyi Áll. Főreáliskola testnevelője volt. Az I. világháborúból mint szolgálaton kívüli százados szerelt le. 1919-ben Erdélyből Ceglédre menekült, és a Kossuth Gimnázium tanára lett. Iskolai munkájában a régi német torna helyett az atlétikát, a szabadtéri sportokat helyezte előtérbe, újjáépíttette a román megszállás alatt tönkrement diákpályát, pezsgő sportéletet teremtett a gimnáziumban. Hamarosan bekapcsolódott a város sportéletébe is, ő szervezte meg a MOVE tornavívó- és atlétikai szakosztályát. Legtöbbet az atlétikáért fáradt, az első évtized eredményei elsősorban az ő áldozatos munkájának köszönhetők. Kitűnő segítőtársakra talált Szegedi Pál szakosztályvezető és Dávid Andor intéző személyében. 1924-ben nyugalomba vonult, de mint nyugdíjas még 8 évig tanította a testnevelést az Állami Polgári Fiúiskolában. O alakította meg itt 1924-ben a Botond Sportkört, ő hozta létre az iskola tiszavárkonyi vízitelepét, ahol sok ceglédi kisdiák tanult meg úszni és evezni. Egyik kezdeményezője volt a Ceglédi Sportfejlesztő Részvénytársaságnak; nagyon jól meglátta, hogy korszerű pálya nélkül nem lehet virágzó sportéletet teremteni. Cegléden halt meg 1944. január 29-én 72 éves korában. 75
