Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportélete a két világháború között
gyűlés. A szervezést a három leglelkesebb labdarúgó, Ecseri Ferenc kereskedő, Koléner József lakatos és Paulovits Gábor műszerész végezték. Mindjárt be is neveztek a KÖLASZ II. o. bajnokságba. A hatóságok azonban nem engedélyezték a baloldali munkás jelleget tükröző Vasasok elnevezést, ekkor vették föl a Testvériség elnevezést. Persze a sorra jelentkező nehézségek miatt hamar fogyott itt is a lelkesedés, és már az alakulás évében „a megválasztott vezetőség nagyobb része itthagyta egyesületünket”.33 1925-ben újjáalakult a fiatal egyesület. Ekkor Fedák János tanító lett az elnök, alelnökök Kernács József és dr. Szüle Károly, titkár Tauber Ferenc, társelnökök Apagyi József és Szabó István, jegyzők Mester István és Lengyel József, pénztáros Vágó György, ellenőrök Koléner József és Csernus Károly, ügyész dr. Reznák László, orvos dr. Schweig Géza, szertáros Koléner József és Vágó Imre, választmányi tagok: Massapust Ferenc, Vágó János, Csendes Pál, Magyar Antal, Sági Károly, Weiter Árpád, Hegedűs Árpád, Nagy Gábor, Váróczi Ferenc, dr. Lovas Zoltán, Kiss Endre, Pethő József.”35 36 A labdarúgó-szakosztály vezetője Juhász Pál, intézői Csendes István és Pákozdi László lettek. A Széchenyi Körben kaptak klubhelyiséget; a vásártéren, majd 1925-től kezdve többször az új MOVE-pályán játszottak. Évekig voltak sereghajtók a KÖLASZ II. o. bajnokságban, s amikor nem bírták már az örökös anyagi gondokat, beolvadtak 1930-ban a Katholikus Ifjúsági Sportegyesületbe. Ök alkották ennek a csapatnak a gerincét fennállásának rövidke idején. Ceglédi Levente Egyesület A levente intézményt az 1921. évi 53. törvénycikk hívta életre hazánkban. Ekkor tették kötelezővé a testnevelést az iskolán kívüli ifjúság számára. Városunkban 1926-ban alakult meg a Levente Egyesület. Taglétszáma 1931-ben 2600 fő. Az egyesület vezetősége ebben az évben: elnök dr. Sárkány Gyula polgármester. Tagok: Schmidt István, Dobó Zoltán, dr. Zsifkovics Aladár és dr. Lux Ervin. A leventék parancsnoka Molnár István százados, a Gimnázium egykori testnevelője. A „leventébe járás” ott, ahol a kiképzés jutási típusú oktatók kezében volt, nagy ellenérzést váltott ki a munkás és paraszt fiatalok körében. Különösen 35. Uo. 36. Ceglédi Testvériség Jegyzőkönyvei. Ceglédi Sporttörténeti Gyűjtemény. 65
