Kürti Béla: Fejezetek a ceglédi sport múltjából (1884 - 1984) (Cegléd, 1984)
Cegléd sportélete a két világháború között
ellenezték a kötelező levente foglalkozásokat azok a nagygazdák, akik alkalmazottaik munkaidő kiesése miatt anyagi veszteségeikre hivatkoztak. Ahol azonban az oktatók ifjúság- és sportszerető vezetők voltak, ott kedvvel végezték a foglalkozásokat, örömmel ismerkedtek meg a különféle sportágakkal. Erre legszebb példa a ceglédi lovasleventék esete, melyről részletesen megemlékezünk a lovassportról szóló fejezetben. Az országos vezetőség fölismerte a sport jelentőségét az ifjúság testi nevelésében, és 1929-ben bevezette a levente országos bajnokságokat. Ezeken a katonai gyakorlatok mellett már szerepelnek a különböző sportversenyek is. Az 1930-as években külön „sportszázadok” alakultak az alegységekben, ide örömmel tódultak a fiatalok. A leventék évente megrendezett tornaünnepélyein ezrek vettek részt, parasztfiataljaink itt találkoztak először tömegesen a sportmozgalommal. Cegléden külön jelentősége, hogy első ízben tudta bevonni a sporttevékenységbe a tanyai fiatalokat, akik a kulturális életnek minden területétől távol éltek eddig. A levente sportfoglalkozások bevezetése Cegléden két szempontból sporttörténeti jelentőségű: iskolán kívüli ifjúságunk itt ismerkedett meg a torna, atlétika, labdarúgás, birkózás elemeivel, és a leventék sportegyesülete indított útjára két új sportágat, a nagypályás kézilabdát és az ökölvívást. Mindkettőt tőlük vették át társadalmi egyesületeink. A levente sportolók között legeredményesebbek voltak a birkózók: Nagy János és Száraz György tanítványai országos bajnokságokat nyertek (Kenéz Béla, Thanhoffer Imre). Katholikin Ifjúsági Sportegyesület A Ceglédi Katholikus Ifjúsági Egyesület 1929. február 3-án alakult meg. Elnöke Piros Kálmán gimn. tanár, jegyzője Szabó Dezső tanító volt. Alapszabálya szerint az új egyesület célja: „Az ifjúságnak valláserkölcsi és hazafias szellemben való képzése, közhasznú ismeretek terjesztése és tisztes szórakozás szerzése a politika teljes kizárásával.”37 A „tisztes szórakozások” közé már bekerült a sport is. A Széchenyi Körbe bejáró fiatalok sakkoztak, kugliztak, olykor-olykor kimentek a pályára labdát rúgni. A legnagyobb újság azonban az volt ebben a klubban, hogy a húszas évek végén pingpongasztalt állítottak föl a nagyterem közepén. Az asztalt az egyik leglelkesebb klubtag, Szathmáry Ferenc asztalos készítette sajátkezűleg. 37. Megyei Levéltár i. h. 66
