Kürti Béla: Egyleti élet a régi Cegléden 1842 - 1949 (Cegléd, 1993)
III. Az egyleti élet elemzése
6. Sport az egyletekben Társadalmi egyesületeink kulcsszerepet játszottak a századfordulón a modem polgári sportmozgalom elteljesztésében. Egyleteinknek ezt a szerepét máig sem méltatták történészeink, pedig a sportmozgalom is nagyban segítette a polgárosodás folyamatát. Az azelőtt csak füstös kocsmákban iszogató, egyleti olvasószobákban kártyázgató, családi vendégeskedések alkalmával egymást megszóló ceglédieket a sport csalogatta ki a szabadba: az emberek elkezdtek korcsolyázni, teniszezni, úszni, tornászni. Rájöttek az újfajta szórakozás ízére, mert ez a szórakozás nagyszerű lehetőséget nyújtott a társas együttlétre, s a sportpályák szelleme sokkal demokratikusabb lett, mint a báltermeké. A sport kezdte összekötni az egyébként kasztszerűen elkülönülő társadalmi csoportokat. Társasköreinkben a legnépszerűbb szórakozás a századfordulón a kuglijáték volt. Valamennyi egyletnek udvarán ott állott a földes domború kuglipálya. Vasárnaponként messzire hallatszott a fagolyók dörömbölése, az eldöntött bábuk zaja. Legelső helyi lapunk, a Czegléd, már 1879-ben említi a Népkörben folyó kuglizást: “A könyvtámok uraknak a megszabott idő a könyv kiosztására vasárnap és szerda délután 5-6 óra között, de épp ezen időben jeles könyvtámokunk vagy kártyázással, vagy kuglizással van elfoglalva”. /75/ Társas köreinkben gyakoriak voltak a “Kuglizó összejövetelek”. Ezeken a játékot mindig követte közös vacsora, nemegyszer táncmulatság. “A kaszinó tekepálya verseny, mely a múlt vasárnap tartatott a szokott kedélyességgel folyt le. Részint olyan sport, részint pedig olyan mulatság ez, melyet mindinkább nagyobb érdeklődés kezd kisémi.”. 1161 Ebből az italozással egybekötött népi szórakozásból fejlődött ki századunk harmincas éveiben az aszfaltpálya feltalálása után a komoly versenysport, a teke. Az 1884-ben alakult Czeglédi Korcsolyázó Egylet felhívására már társadalmi helyzettől függetlenül vettek részt férfiak és nők egyaránt a jégen való “iszamlás” örömében. Fesztelenül szórakoztak azok, akik eddig csak a piacon találkoztak egymással. így jellemzi a korcsolyapálya hangulatát a korabeli helyi sajtó: “Mint egy báli terem közönsége hullámzik föl s alá a tükörsima jégpályán a korcsolyázók vidám serege. De míg a táncteremben minden olyan kimért, olyan formaságszerű, addig a korcsolyatér egészen más képet nyújt. Fesztelenül, nevetve, tréfálva, szőkéivé, játszva: egyenként, párosával, vagy pedig egészen nagy csoportban siklanak tova a korcsolyázók.” Ilii Ennek a századfordulón meginduló sportéletnek Cegléden Paulovits Károly tanár volt a legkiemelkedőbb szervezője. O hozta létre 1884-ben a Korcsolyázó Egyletet, ő építette Cegléden az első teniszpályát 1895-ben, az ő javaslatára 80
