Kürti Béla: Egyleti élet a régi Cegléden 1842 - 1949 (Cegléd, 1993)
III. Az egyleti élet elemzése
építette meg a város az első artézi kút lefolyó vizéből régi uszodánkat, ugyancsak 1895-ben, szervezője az 1896-ban alapított Tornászó Egyletnek és ő lett elnöke az 1902-ben életrehívott Czeglédi Sport Egyletnek. De honnan szerezte Paulovits ehhez a hatalmas szervező munkához a segítőtársakat? Társadalmi egyleteinkből! Korcsolyázó Egylet vezetői valamennyien tagjai voltak a Kaszinónak. Négy évvel a labdarúgás hazai bemutatkozása után, 1901-ben Cegléden is megjelent az új labdajáték, a fotball. Paulovits vezetésével a Kaszinó ifjúsága meghívott két fővárosi csapatot, akik a vásártéren bemutatták az “angol rugósdit”. A sporttörténeti jelentőségű eseményről így írt a helyi sajtó: “Egy Czegléden még nem látott sportot mutatott be a Budapesti Labdarúgók Egylete és a Budapesti Tisztviselők Labdarúgó Egylete. Sok utánjárás és áldozat árán sikerült őket lehozni, s a Kaszinóé lesz az érdem, hogyha a jövőben ez az igazán testedző és amellett mulattató játéknak a mi fiataljaink között is akad híve." /78/ És akadtak hívei! Egy évtized múlott el mindössze, s a ceglédiek már játszanak a Pest Megyei Bajnokságban! A labdarúgás meghonosodása óriási előrelépést jelentett a város sportmozgalmában: a futball révén vált a sport a széles néptömegek szórakozásává, megszületett a szakosztályi keret, kialakult a szurkolók tábora, ahol már együtt biztatta csapatát minden rendű-rangú ember. Ceglédért, városának színeiért egymás mellett izgult a más városok elleni mérkőzéseken iparos segéd és kereskedő, MÁV alkalmazott és értelmiségi, városi tisztviselő és parasztfiatal. A labdarúgás csodákat tett az osztályellentétek lebontásában. S a folyamatot a Kaszinó ifjúsága indította el! 1913-ban szervezte meg első labdarúgó csapatát az Iparos Ifjúsági Önképző Egyesülete, mely már 1902-ben bevette alapszabályába, hogy “sport alosztályt” is működtet. 1925-ben a Népkör és az Egyenlőségi Kör parasztfiataljaiból szervezi meg Rudnyánszky Ferenc huszárszázados a Ceglédi Kisgazda Lovasegyletet, mely országos hírnévre tett szert. 1930 körül mintegy 200 magyar város és község szervezte meg lovas egyletét ceglédi mintára! 1927-ben a Széchenyi Olvasó Egyletben Szathmáry Ferenc felállította az első pingpong asztalt Cegléden: ezen tanult meg játszani többek között az a Juhos József tanító, aki később a magyar asztalitenisz válogatott szövetségi kapitánya, a sportág országos szakfelügyelője lett. Társadalmi egyesületeink tehát nagyon jelentős szerepet játszottak a város sportéletének kialakításában. A fővárossal szinte egyidőben megteremtették a sokoldalú sportolás lehetőségét, ezzel újabb polgárosodási lehetőséghez juttatták a ceglédi fiatalokat.
