Kürti Béla: Egyleti élet a régi Cegléden 1842 - 1949 (Cegléd, 1993)
II. A századforduló ceglédi egyleteinek rövid története
13. Vasutas Otthon A múlt század végén a szociáldemokrata eszmék hatására különböző önsegélyező és közművelődési egyletek alakultak a vasutasság körében is. Vidéki városainkban elsősorban dalárdák formájában jöttek létre ezek a szervezetek. Cegléden is a századfordulón találkozunk először olyan hírekkel, melyek az öntudatra ébredő vasutasok közművelődési megmozdulásairól számolnak be. 1884-ben így írt a Czegléd: “A vasúti tisztviselők tekepályájukat f. hó 22-én, áldozócsütörtökön nyitották meg. Jóska cigány 3 órakor zendítette rá a Rákóczit, amidőn is csapra üttetett egy jókora kövér hordó, mely a legtisztább pilsenit bocsátá ki öblös kebeléből, azután kezdetét vette a kuglizás.” /56/ 1903-ban meg arról értesít az egyik helyi lap, hogy a vasúti altisztek bált rendeztek a Népkörben. Eleijeit tehát már ad magáról ez az egyre tekintélyesebb létszámú új ceglédi közösség, de nincsen nyoma, hogy jóváhagyott alapszabállyal működő egyletet tartottak volna fenn. De a vasutasság országos érdekvédelmi harca végül sikerrel járt: 1906-ban megalakult a Vasúti Munkások Országos Szövetsége, rövidebb néven a Vasutas Szövetség. A következő két hónapban “közel félszáz helyi csoport alakult: júniusban már Cegléden is létrehozták.” /57/ A csoportok többsége vendéglőkben bérelt magának helyet és megkezdte sokoldalú kultúrmunkáját: “Tanuljunk! Ez most a jelszó a Vasúti Munkások Országos Szövetségében...azért vannak a helyi csoportok, hogy a tagok esténként összejőve, eszmecserét folytatva, egymást felvilágosítva, hírlapokból, tudományos, szórakoztató folyóiratokból, pótolják azt, amit a mai társadalom megvon tőlük, a legnagyobb hatalmat: a tudományt...Munkások, a ti második otthonotok a helyi csoport helyisége.” /58/ Cegléden is megkezdődött a munka: “Már működik a Vasutas Szövetség ceglédi szervezte is, mely felolvasást rendezett a szövetség eszméjéről” - írta a Ceglédi Újság 1907-ben. 159/ A kormány azonban 1908-ban erős baloldalisága miatt feloszlatta a Vasutas Szövetséget. 1918-ban újjászervezték, de a Horthy-korban megint betiltották. Ettől kezdve a legtöbb helyen csak dalárdák formájában éltek tovább a vasutasok közművelődési szervezetei. így történt ez Cegléden is. 1922-ben megkezdte működését a Ceglédi Vasutas Dalárda Kováts Gáspár állomásfőnök helyettes vezetésével. Saját otthona nem lévén, különböző vendéglőkben szereztek helyet próbákra, megbeszélésekre. Az 1920-as évek végén már rendszeresen a Nagy Sándor féle vendéglő volt otthonuk, szereplésre pedig átjártak a szemben levő Uránia moziba. /Ma Szabadság Mozi./