Kürti Béla: Egyleti élet a régi Cegléden 1842 - 1949 (Cegléd, 1993)
II. A századforduló ceglédi egyleteinek rövid története
Ez a dalárda pótolta a hiányzó közművelődési egyletet. Nemcsak daloltak, hanem rendeztek műkedvelő előadásokat, bálokat, tekeversenyt, testületileg vettek részt a hazafias ünnepeken, egyszóval olyan egyletként működtek dalárda címszó alatt, mint a Kaszinó, a Népkör, vagy a többi társas kör. Egyre nagyobb lett azonban az igény saját otthon iránt. 1933-ban megvásárolták a Gombos-féle házat a Jászberényi úton /ma Kossuth F.u./ és létrehozták saját egyletüket, melynek neve: Ceglédi Tényleges és Nyugdíjas Vasutasok Otthona. Az alapszabály 2. §-a így szabta meg az új közösség célkitűzését: “Az egyesület célja a Cegléden lakó alkalmazottak, nyugdíjasok és nyugbéresek egyesítése, ezáltal a kartársias összetartás, a tagok társadalmi és szellemi művelődésének előmozdítása, úgyszintén a tagok vasúti szakképzettségének és általános tudásának önképzés útján való fejlesztése.” /60/ Ettől kezdve ez az otthon lett középpontja a vasutasok művelődési tevékenységének. A székház olvasó szobája lett a dalárda próbaterme, a nagyteremben rendezték a bálokat, melyek közül a Katalinbál volt a legnevezetesebb, működött színjátszó csoportjuk is. Mivel szép tágas kerthelyiségük volt, gyakran itt rendeztek nyáron nemcsak a bálokat, hanem még színielőadásokat is. A klubot elsősorban a vonatkísérők, vonatvezetők, kalauzok, fékezők, tehát az altiszti réteg látogatta és természetesen a szabadidővel rendelkező nyugdíjasok. 1935-től kezdve a Vasutas Otthon lett központja a Ceglédi Vasutas Sport Egyesületnek is: itt tartották a közgyűléseket, a szakosztályi megbeszéléseket és a közös vacsorákat. 1936-ban pedig megalakították Katona Lajos elnöklete alatt a Ceglédi Nyugdíjas Közalkalmazottak “Összetartás” Körét. Ez a közösség is a Vasutas Otthonban kapott helyet. A Vasutas Otthon megalapítója a dalárdát létrehozó Kováts Gáspár MÁV tiszt volt, utána az 1930-as évek végén Kemény Sándor, a segédhivatal egyik tisztviselője lett a vezető. Legtevékenyebb munkatársai Katona Béla, Oldal Lajos, Pákozdi László és Katona Béla fia, Katona Lajos voltak. Amikor 1949-ben a belügyminisztérium betiltotta az egyesületek működését, megint csak a dalárda maradt talpon. Ezzel a kör bezárult.
