Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)

I. Kocsér község távoli múltjáról 1877-ig

I. osztályú szántó a hét maggal termő 16Q0 □-öllel osztandó holdja

II. osztályú szántó a hat maggal termő 1800 □-öllel osztandó holdja

III. osztályú szántó a négy maggal termő, 2800 □-öllel osztandó holdja

I. osztályú rét azonos értékű az I. osztályú szántóval.

1600 □-öllel osztandó holdja

II. osztályú rét, legelő a szántók közt levő öt mag értékű szántóhoz viszonyítva 2200 □-öllel osztandó holdja

III. osztályú kaszáló, legelő oly helyeken fekszik, mely több ideig víz alatt áll, mint pl. a Pálffy-halma melletti lapos, ez holdanként 10 000 □ -öllel számítandó. A négy maggal termő szántóval vegyesen levő gyengébb minőségű legelő holdja általában 3700 □-öllel osztandó.

Kocsér határa ekkor, az 1863/64-es tagosítással nyerte el mai alakját.97 98 16 háromszáz öl széles dűlőre hasították, kelet-nyugati irányú, egyenes, három öl széles dűlőutakkal. A dűlők jelölése délről, a lászlófalvi határ felől kezdve I-XVI. sorszámmal történt, ma is ez van érvényben.

A legelő puszta sugaras útrendszerét felszámolták. A földművelésre jellemző, szabályos táblákat kialakító rácsos úthálózatot hoztak létre.

Kihasítottak a faluhely céljára 200 kát. holdat, ahol ugyan falu sohasem létesült, de ma is így nevezik az Árpád út mellett a 2-es kilométerkőtől kelet felé eső területet, amelyen az Új Élet Tsz nagyüzemi művelésre alkalmas szőlőtáblái vannak. Kimérték az erdőt 80 kát. holdas területtel.

Széchenyi nevének tiszteletére és emlékezetére jegyzőkönyvbe rögzítették: „Azon kies dombocska, mely a felső erdőben a legnagyobb magyar, Széchenyi István kegyeletes emlékére ily nevet nyert még az 1860. évi kocséri búcsú alkalmával, továbbra is érintetlenül hagyassák, soha újítás alá ne jöjjön, és ki ne irtassák, ha az erdő valaha kiirtatik is.”88

Sajnos, mind a határozatnak, mind a megjelölt helynek emléke a feledés homályába merült, és nem tudjuk megállapítani, hol lehetett a Széchenyidomb.

Kihasítottak kenderáztatásra az Árbóz-tó körül 4, a Kutyakaparó csárdához 11, a jászapáti és a majdani helyi plébános számára 83 holdat. A jelenlegi falu területén kihagyták a malom telkét, a pusztaháza és a kőkereszt környékét, amely már régóta temetőként szolgált. Ez a terület a jelenlegi Kos97 A tagosításhoz szükséges mérnöki munkálatokat, birtokívek, térképek elkészítését Khindl Ignác egri mérnök végezte, akivel a közbirtokosság már 1862-ben egyezséget kötött.

98 Jászapáti jkv. 1863. VI. 17. 97-98. 1.

53