Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)

III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977

zés nélkül a kocséri családoknál nemigen szokás. A betétgyűjtésnél tehát egész családok álláspontját kellett megváltoztatni, illetve egybehangzó hajlandóságra bírni.

A takarékszövetkezet működéséhez a betét igen fontos, nemcsak mint a főtevékenység egyik ága, hanem mert betét nélkül nincs kölcsön. A kiadott kölcsönök hozzák az új tagokat és vonzzák az újabb betéteseket is. A sok kölcsön alapja a nyereséges gazdálkodásnak.

Az alapító tagság jelentős százaléka a dolgozó parasztok soraiból került ki, és jellemző maradt sok évig ez az összetétel. Annál kevesebb volt az elhelyezett betétállományuk. A betétesek foglalkozás szerinti összetétele csak a 60-as évek második felében változott meg. Az utóbbi 10 évben zömmel a termelőszövetkezetek tagjai, dolgozói.

1960-ig a paraszti magángazdaságok felszerelése, fellendítése nemcsak lekötötte a gazdálkodás jövedelmét, hanem még nagyarányú kölcsönt is igényelt. A kölcsönösök 70-80 %-a dolgozó paraszt volt.

A kölcsönigénylők foglalkozás szerinti megoszlása 1958-banls:

dolgozóparaszt

71

értelmiségi

6

egyéb foglalkozású

10

Összesen

87

A kölcsön felhasználásának indoklása tehénvétel sertésvétel lóvétel

Allatvásárlás összesen gazdasági felszerelés ház, lakás, tatarozás takarmány vásárlás téli tüzelőre ruhavásárlás (télikabát) háztartási gép motorkerékpár házasságkötés temetés

mg. gép (daráló)

Összesen 87

25

10

3

38 (dolgozó paraszt)

12 (dolgozó paraszt)

10 (vegyes)

7 (dolgozó paraszt)

4 (egyéb)

4 (értelmiségi)

3 (értelmiségi és egyéb)

3 (értelmiségi és paraszt) 3 (dolgozó paraszt)

2 (dolgozó paraszt)

1 (dolgozó paraszt)

13 Igazgatósági jkv. 1958.

343