Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)
III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977
1970. decemberében a tehenészeti telep I. számú 108 férőhelyes új istállójának betelepítése egyrészt a meglevő állomány válogatott egyedeiből, másrészt Ausztriából importált 79 db osztráktarka vemhes üszővel történt, célkitűzésként a törzstenyészet kialakítására. Ugyanis a termelőszövetkezet árutermelés mellett tenyészállatok előállítására vette az irányt. 1971-ben a tejtermelésben elért eredmények után törzstenyészet jelöltté nyilvánították a tehenészetet.71 A célszerű tenyésztési és szelekciós munka következtében a törzstenyészeti követelményeknek az állomány megfelelt, és 1973. dec. 30-i keltezéssel törzstenyészetté minősítették. A természetes létszám szelektált szaporulatához 1975-ben szintén Ausztriából 100 db osztráktarka vemhes üszőt vásárolt a tsz két kiküldöttje, ifj. Járvás József állattenyésztési ágazatvezető és dr. Bódi Gyula állatorvos. Mindkét garnitúra károsodás nélkül érkezett meg.72 Ellés után a szakosított tehenészet 324 férőhelye benépesült hegyitarka állománnyal (osztrák - és magyartarka). A meglevő állomány minőségének tartása illetve javítása mellett vemhes üszők és tenyészbikák értékesítése a gyakorlat és a további cél. A továbbtenyésztésre eladott vemhes üszők ára 35-40 ezer forint, 12-14 hónapos tenyészbika (550-600 kg-os) 100-120 ezer forint. A jó szintű jövedelmezőség mellett országosan kimagasló eredményeket ért el az ágazat, amelyért magas szintű elismerést először 1975-ben az Országos Mezőgazdasági Kiállításon kapott. A szerzett két Nagydíj, az I. II. III. helyek és Oklevelek nagy száma alapján, amely kimagasló tevékenységet bizonyít, a Petőfi tsz megkapta a 68. OMÉK nyolc Kiállítási Vándordíja egyikét. 1976-os évre benevezett a tsz az Országos Tejtermelési Versenybe, amelyen a „magyartarka kategóriában” az egy tehénre eső tejtermeléssel, amely 4 772 liter, az országos I. helyezést szerezte meg, mellé 100 ezer forintot kapott, amelyet az ágazati dolgozók és kiszolgáló személyzet között osztott szét a tsz vezetősége jó munkájuk jutalmaként. A tenyésztésre alkalmatlan bikákat hízott állapotban értékesíti a tsz. Saját hízó alapanyagon kívül a Pest megyei „ciklusos bikák”73 utódjainak hízékonysági összehasonlító vizsgálata is folyik az ágazatban. Az ágazat dolgozói: Ágazatvezető ifj. Járvás József74, Törzsállattenyésztő: Egri Gézáné Brigádvezető: Palya János, Szabari István* 71 Az Országos Állattenyésztési Felügyelőség. 72 Az 1971. évi vásárlás 36 ezer, az 1975-ös 46 ezer forint volt darabonként. 73 Hízékonysági mutatók megfigyelésére kijelölt apaállatok utódainak hizlalásával. 74 Az állattenyésztéssel kapcsolatos szóbeli tájékoztatás adója. 305
