Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)

III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977

Kiemelkedő törzstag állatgondozók: Vikartóczki József, Vikartóczki Fe­renc, Faragó János. Az észt lapály sertésállomány szaporítása kezdettől fogva problémamen­tesen folyt. Három év alatt az anyakoca állományt több mint háromszoro­sára sikerült fejleszteni. Az elit alanyok kiemelésével történő szelekciós ne­mesítés eredményeként 1970-ben törzstenyészet jelölt, és 1971-ben törzs­tenyészet minősítést kapott az állomány. Vérfrissítésre újabb tenyészkanokat is vásárolt a gazdaság még egyszer, 1975- ben Észtországból, egy másik esetben az országon belüli tenyészetből. Ez a fajta nem túl igényes takarmányozásra és elhelyezésre, ezért a koca­süldők háztáji tenyésztésre is alkalmasak. A tagok szívesen vásárolják. Szalonnavastagsága és zsírossága közepes, a jelenlegi piaci igények fő köve­telményei közé tartozik ez a tulajdonság. További tenyésztési cél éppen ezért a genetikai érték megtartása mellett a szalonnavastagság csökkentése. A tenvész kocasüldők 6-8 hónapos korban 4-6 ezer forintért kelnek el, hasonló korú kansüldő 10-12 ezer forint. A kereslet rá jó. Kezdettől fogva a legjövedelmezőbb az állattenyésztési ágazaton belül. A törzstenyésztés nem szakosított, de korszerű zárt sertéstelepen történik. Telepvezető: Palya László Törzstag állatgondozó: Bajzáth Mihály. A tenyésztés elismerései: 1970. OMÉK Budapest A koca- és kansüldők aranyérmet nyertek és fajta-elsők lettek. 1975. OMÉK Budapest A kocasüldők aranyérmet hoztak. A birkatenyésztés házilagosan is kedvelt állata volt mindig a kocsériak­­nak. Régi pásztor hagyományok öröklődtek talán át abban is, hogy az egyik legkedveltebb húsféleség a bennszülöttek nagy részének asztalán a birkahús. Még ma is elég gyakori, hogy lakodalomban a főételek egyike a birkapörkölt. A tsz is nagy súlyt helyezett a birkatenyésztés színvonalának emelésére. Az anyaállomány szaporításával 1971- ig elsősorban a juhtej és gyapjúhozam emelése volt a cél. Jelenleg a nyírási eredmény 6 kg-on felüli átlagosan, a tej juhonként egy laktációban bárányválasztás után 40-50 liter volt, amelyet a tejipar vett át. A piaci igény a hús iránt mutatkozott, ezért 1972-től aszapo­­raság volt a célfeladat tejes- és pecsenyebárány értékesítésre olasz exportra. Módszer a sűrített elletés bevezetése. Eltartása nagyrészt hagyományos módon ősgyepek legeltetésével törté­nik, téli időben abrak kiegészítést és szálastakarmányt kapnak. Elhelyezé­sük eddig hagyományos szerfás épületben, ún. birkahodályokban volt. 1976- ban épült a Bugyi-tanyában egy 600 férőhelyes korszerű juhhodály. 306

Next

/
Thumbnails
Contents