Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)
III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977
Vízrajz A termőhelyi adottságok szoros tartozéka a felszíni vizek jellegzetessége, a talaj víztároló, vízáteresztő képessége, csatornázás, az öntözővíz színvonala. A község területének egyik legfőbb jellemzője a felszín víztelensége. A csapadékot a homok elnyeli, és csak igen sok esőzéssel indulnak időszakos vízerek, illetve a laposok feltöltődnek, Ezek ugyan nyáron kiszáradnak, és csak meszes, szódás maradékok jelzik helyüket. A lefolyástalanság miatt elég nagy az időszakos vízjárássokkal kilúgozott anyagok helyi vándorlása és feldúsulása. Szikes és mésziszapos laposok keletkeznek. A szikesedés a felszínt átnemeresztővé teszi, és ez az alapja a kisebb-nagyobb időszakos tavaknak, vízállásoknak. A belvízelvezető és öntözőcsatornák építése a terület heterogén volta miatt költséges és nehézkes. Homokos területen a csatornák beomlanak, behordódnak és a vizet is elnyelik. Máshol a felszín alatti mész üledékes kőzet átvágása jelent problémát, pl. a Csukás-ér építésénél.11 A csapadékosabb időjárás idején jelentkező belvízveszély elhárításáért azonban tenni kellett valamit. Ugyanis ilyenkor nyugat felől (nagykőrösi földekről) is erre sietnek a vizek a Tiszába. A falut is keresztülszelik ezek az ősi vízjárások. Az utóbbi 10 évben (1966-76 között) elkészültek mind a két gazdaság területén és a faluban is a belvízrendezési tervek és a csatornák is. A belterület vízelvezetése azonban mégsem megoldott. A falun keresztül folyó belvizeket nem sikerült új irányba terelni a megfelelő lejtés hiányában. így nagy esőzés, gyors hóolvadás idején egyes helyeken úsznak a kertek, veszélybe kerül a ház is. A községi tanács a belvízrendezés megoldását 5. ötéves tervének sürgős feladatai között jelölte meg. A község víztelenítését ellátó csatornahálózat a Kőrös-éren mint fő befogadón keresztül a Tiszába csapolódik. A Kőrös-ér a község északi határszélén, a Csukás-ér csatorna a terület déli és nyugati vizeit gyűjti, és szintén a Kőrös-érbe vezeti a község határán kívül. Van még két levezető csatorna az Iskola- és a Csizmás-ér, amelyek szintén a Kőrös-érbe viszik a terület felesleges vizét. Határunkon a belvíz által veszélyeztetett területek több száz hektárt tesznek ki, pl. a Petőfi tsz-ben 250 ha-t. Hasznosításuk rét- és legelőműveléssel történik. A szántóföldi károsodások pedig másodvetéssel pótlódnak. 11 1967-68-ban készült a Szolnoki Vízügyi Igazgatóság tervezésében és kivitelezésében. Nagyságrendileg első a mellékcsatornák közül. , , ... 210
