Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)

III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977

Talajegyengetés, rónázás segít valamit ezen a téren is. A belvíztől nem súlytott területek csapadékos időjárásban jelentős többlettermést adnak, és némileg pótolják a vízkáros terméskiesést. Az időjárástól való magymérvű függést fogják módosítani a meliorációs munkálatok végeredményei.

A talajvíz magas, egy-két méterig mindenütt megtalálható. A szintemelkedés a csapadékmennyiségtől függ. Esős időjárásban a „bezabált” földeken az emberi láb nyomában is víz fakad.

Mélységi és rétegvizek közül hasznosítás szempontjából a negyedkori, durva szemcséjű üledékekben tárolt vizek a legfontosabbak és legjobbak. Hőmérsékletük megfelelő, és kis költséggel elérhetők.

Minden tekintetben kifogástalan vizet érünk el 25-50 m mélységig. A rétegvizek egyöntetűen kalciumhidrogénkarbonátos vizek, amelyekben jelentős magnézium van.12

Olaj utáni kutató mélyfúrás közben forró vizet is találtak határunkban, a VII. dűlőben. (Jelenleg lefojtott állapotban, hasznosítási lehetősége a környezet miatt egyelőre nem megoldható.)

A természeti, termőhelyi adottságok adva voltak a történelem folyamán, módosításukért, kedvezőbbé alakításukért mindkét tsz nagy anyagi áldozatokat hoz.

Erdősítés, vadgazdálkodás

A természetes növénytakaró a község területén ahol van, ősgyep. Faállománya, erdői ültetettek. Az úgynevezett régi Nagyerdő a X-XIII. dűlőben jelenleg már nem meghatározója határunk erdőállományának.

Elfátlanodott alföldi tájaink erdősítése népgazdasági terv, hiszen az európai kontinens országai között hazánk a legszegényebbek közé tarozik. Az 1958-as adatok szerint az ország területének 13,7 %-át borították erdők.13 Ennek az aránynak legalább 17—20%-ra való emelése a megoldás útján van.

Községünk 78-80 holdnyi erdőjével nem érte el a terület erdősültségének 0,7 %-át, pedig a faanyag hasznosságán kívül nagy szükség lett volna az erdő egyéb jótékony hatására is. Ugyanis a sok fa csökkenti az időjárás szélsőségeit. A lombkorona párolgása fokozza a levegő páratartalmát, megtöri a szél erejét, megköti a futóhomokot, és még számos módon szolgálja az ember testi-lelki egészségét.

Kocséron az erdősítési program nagyobb mérvű kivitelezése a 60-as években kezdődött elsősorban a papírfaként felhasználandó nyárfa ültetésével.

12 A két tsz OMMI Szöveges szakvéleménye alapján.

13 Új magyar lexikon. 2. k. erdő 220. 1.

211