Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)

III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977

ben végezhessék a talajvédelmi, a növénytermesztési, telepítési munkálatokat, amelyek biztosítják az eredményes modern, nagyüzemi gazdálkodás vitelét. Ugyancsak nélkülözhetetlen az üzemi meliorációs munkák megtervezéséhez és kivitelezéséhez is.

A feltérképezett és vizsgált területek nagysága

Az Űj Élet Mg. Tsz-ben 3122 ha (5432 kh)

A Petőfi Mg. Tsz-ben 1981 ha (3466 kh)

Összes feltérképezett terület 5103 ha (8898 kh)

Az összesből Lászlófalva, illetve Jászkarajenő

határából való kb. 91 ha ( 160 kh)

Vizsgált kocséri terület 5012 ha (8738 kh),

ami a teljes határ 75%-a. A jellegzetességek a község egész területére általánosíthatók.

Geológiai és talajviszonyok

Az OMMI által végzett genetikus tál aj térképezés szerint az Űj Élet Tsz területén 4 főtípus 15 altípusának, a Petőfi Tsz területén 5 főtípus 12 altípusának számtalan talaj változata fordul elő.2

Mindkét terület legmagasabb térszínein és nagyobb hányadán a „Váztalajok” (I) főtípusba tartozó futóhomok és humuszos homoktalajok alakultak ki. A homokösszetételű talajok képződésében a biológiai folyamatok feltételei gyengék, ezért humuszosodás alig jelentkezik, tehát a humusztartalom általában csekély.

A futóhomok durva, keveset koptatott, meszes kvarchomok. Képződése, a homokkifúvás ezen a tájon három korszakban következett be. Az első kettő Földünk újkorának negyed időszakában, a pleisztocén (nagy eljegesedés) valamint az óholocén (jelenkor eleje) meleg sztyeppe fázisában volt. Ezek a korok a mai felszín formáinak kialakulási korszakai (kb. 1 millió évvel ezelőttiek).

A Duna-Tisza közi homokos hátság, így a mi területünk is nem futóhomokkal fedett lösztábla, hanem a Duna pleisztocén kori hordalékkúpján kialakult homokos terület. Ugyanis a Duna e korban nagyjából Budapest- Kecskemét-Kiskunfélegyháza, illetve Budapest-Cegléd-Lakitelek irányá-2 OMMI Szöveges szakvélemény 60-65 1.

204