Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)

III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977

motor hajtotta az áramfejlesztőt 1951-ig, amíg a községet be nem kapcsolták az országos áramellátásba. Addig a világítás az évszaknak megfelelő időpontban este kezdődött és éjszaka 10-11 óráig tartott. A fogyasztók égőnként bizonyos átlagot fizettek, villanyóra nem volt. A magánkézben levő villanytelepet 1949. december 26-án vették állami tulajdonba.46

Többszöri átszerelés, hálózatfejlesztés, rengeteg anyagi ráfordítás; kisebbnagyobb bosszúság a fogyasztóknak a nem mindig indokolt ki-bekapcsolás miatt . . . vezettek a stabil villamosításig, amelynek problémamentességét ma olyan természetesnek vesszük.

1947-ben a 46-os tervekből két fontos dolog jutott el a megvalósításig: a villanyvilágítás létrehozása és a községi kultúrház létesítése. A jelenlegi kultúr ház épületéért a régi postaházán kívül 6 kh. faluhelyi homokföldet adtak cserébe. Felújítását azonnal megkezdték, az ünnepélyes megnyitás 1947. szeptember 14-én volt. A Zöldkeresztes otthon, később Egészségház

1948-ban nyílt meg bérleményben. A következő évben az iskolák fejlesztésére költenek 4130 Ft-ot.

S volt egy nagy terv még, népfürdőt (strandot) akartak létesíteni. Ekkor kezdték lehordani a tanácsháza végénél a régi temető dombját a kereszt környékéről a piactérre. A terv azonban irreálisnak bizonyult.

Foglalkozott még a képviselőtestület tanyaközpont kialakításának kérdésével is.47 A három távolabbi tanyai iskola környékét jelölték meg. Az ilyen irányú elképzelések azóta országos szinten is többféle változáson mentek keresztül. Ma már (28 év után) községünkben nincs rá szükség. A lakosság a szilárd burkolatú utak tájára húzódik: a Petőfi Tsz környékére, a kécskenagykőrösi út mellé vagy a faluba. Sokan végleg el is pályáznak innen, sajnos, késett a tanyán is megvalósítható beruházás végrehajtása, a villanyhálózat kiépítése a kőutak mentén.

1947. II. 17-én a békeszerződés aláírása megteremtette az önálló demokratikus fejlődés útját. A belső erőviszonyok átrendeződtek, a forradalmi átalakulás egyre inkább átnőtt a szocialista forradalom szakaszába. Az 1947. augusztus 31-i parlamenti válaztáson az MKP által kidolgozott és a Baloldali Blokk által elfogadtatott programmal indultak a Függetlenségi Front pártjai. A választáson az MKP 22%-os szavazatarányával győztesen került ki. Községünkben ugyan a korábban leírt okok miatt még mindig a KGP kapta a szavazatok többségét, de már korántsem olyan nagy fölénynyel, mint 1945-ben. 1949 májusában pedig a lakosság döntő százaléka igen-46 Részben az Ökt jkv-ei, részben Molnár János szóbeli közlése alapján nyert adatok.

47 Ökt jkv. 11/1949. (VII. 30.) sz.

171