Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)

III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977

nel szavazott a Függetlenségi Népfront listájára, amely a szocializmus felépítését hirdette.

Igen fontos pártfeladat volt a felszabadulás után a MKP számára az egyéb tömegszervezetek létrehozása és támogatása annál is inkább, mert a régi szervezetek felszámolása csak 1946-ban kezdődött, végleges megszűnésük 1948-ban következett be.

A MADISZ (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség 1944-1948) mint elsőként szervezett ifjúsági szövetség megalakult Kocséron is 1945 tavaszán. A bekapcsolódó fiatalok nem annyira politikai, mint szórakozási programot valósítottak meg. Jogutóda az EPOSZ (1948-tól) jól működő ifjúsági szervezetté nőtte ki magát. Székhelyük a Gazdakör melletti Pásztor-féle bolt helyisége lett. Színjátszás, sport, futballmérkőzések színesítették a szervezeti életet. Egykorú újságcikk is nagy elismeréssel szól a kocséri EPOSZ fiatalok egyik rendezvényéről48 49 „A parasztfiatalok kultúr munkája Kocséron” címmel: „Egyfelvonásosok, szavalatok hangzottal el. A jelenlevők tetszését legjobban megnyerték: Pintér Franciska, Kocsis Mária, Pintér Mária, Vágó Pál és Czeczon József. A kocséri EPOSZ ... a község egész lakosságának elismerését kiérdemelte . . . Hivatásának, köztük a kultúra terjesztésének legteljesebb mértékben meg fog felelni.” De részt vettek politikai megmozdulásokban is. „Abonyi járás fiatalsága harcos összefogással küzd a békéért” - írja szintén a korabeli újság az ifjúsági találkozóról, ahol a kocsériak is részt vettek.49 Az MNDSZ (Magyar Nők Demokratikus Szövetsége 1945-1956) szervezeti nyomait is fellelhetjük községünkben. 1948 májusában a tisztogatási utasítás végrehájtása végett a NB elé terjesztett névsorokban az MNDSZ 17 fővel szerepel.

1948 júniusában az MKP és az SZDP egyesülésével a proletárdiktatúra hatalomra jutott. A magyar Dolgozók Pártja megalakulása a községben is egyesítette a munkáspártokat, többen a Nemzeti Parasztpártból is beléptek. A község vezetésében jelentős változás azonban még nem történt. A főjegyző továbbra is Matusinka Gyula, aki az 1946-ban nyugdíjazott Zelenka István helyére jött. A két bíró személye is ugyanaz, mint a felszabadulás évében. A személyi változások inkább 1949-től következnek be. Január 5-én választotta a képviselőtestület községi bíróvá Tajti Sándorné szegényparasztot. A második bíró tisztét Herkó János földhöz juttatott töltötte be. Pénztárnok Balog István, közgyám Zoller Lászlóné, esküdtek: Bagi Sándor, Kéri János, Kiss József lett.

48 Észak-Pest megyei Népújság V. évfolyam 21. sz. 1949. május 22. Kossuth Múzeum. Cegléd.

49 Uo. 31. sz. 1949. július 31.

172