Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)
III. A felszabadulástól a századik évfordulóig 1944 - 1977
A választási győzelem igen nagymértékű volt, és ez mind Kővári pozícióját44, mind a kisgazdapárti vonalat megerősítette. Az 1946-os esztendő már az infláció terheinek jegyében indult. Miként az egész ország, Kőcser község is fulladozott a példátlan méretű pénz elértéktelenedés miatt. A község gazdálkodását nem tudták egyensúlyban tartani semmiféle manőverrel. Leginkább bérbeadással próbáltak a valutaként használt étolaj, pálinka birtokába jutni. Az abonyi röntgengép javításához kért 9,4 q búza helyett is olajat ajánl a község. Négy olajütő is működött, míg az elöljáróság a nagyfokú üzletelés, feketézés miatt ideiglenesen be nem záratta valamennyit. Nyárra az infláció méretei minden fantáziát felülmúltak, költségvetésről, zárszámadásról szó sem lehetett. A júliusi pillanatnyi helyzetnek megfelelő községi háztartási költségvetés számadatai így alakultak: Szükséglet: 12 790 000 adópengő Fedezet: 2 726 000 adópengő Hiány: 9 964 000 adópengő Az alkalmazottak havi fizetése egy tojást sem ért, mire megkapták. Rendkívüli idők voltak! így vergődött a község az infláció hullámvölgyeiben, míg meg nem váltotta a jó forint megjelenése 1946. augusztus 1-én. A nehéznek induló 1946-os esztendő terhei ellenére a NB, a Szabadművelődési Tanács a község elöljáróságával karöltve elkészítette a község újjáépítésének, illetve fejlesztésének tervét.45 Egészségház és kultúrház létesítését határozták el. Az elsőt bérlettel, a másodikat a községi tulajdonban levő régi postaház elcserélésével kívánták megoldani. Bizottságot választottak az ügy véghezvitelére. S régi álma a kocsériaknak a villany. Megvalósítását elengedhetetlen feladatként jelölte meg a község vezetősége. Tárgyaltak több ajánlattevővel, még részvények jegyeztetésére is gondoltak. Ugyanis sem a vállalkozók, sem a község nem rendelkezett megfelelő anyagi erővel. Végül Kővári tárgyalásai eredményeként Molnár János vállalta, hogy a tulajdonát képező malomhoz szükséges villanyt szolgáltató berendezésnek nagyobb kapacitású gépekkel való kicserélésével segítséget nyújt a falu részleges villanyvilágításának a megoldásához. Kellerman Lajos és Dudás Béla nagykőrösi villanyszerelők bevonásával megindult a munka. A közvilágításhoz faoszlopokat a község saját erdejéből biztosított. 1947. augusztus 20-án gyulladt ki az első villanyfény a községben. 80 lóerős Diesel-44 Bár hatalmi túltengése miatt sokan féltek tőle és nem szerették. 45 Ökt jkv. 2/1946. (I. 12.) 170
