Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)

I. Kocsér község távoli múltjáról 1877-ig

A török adóösszírásokban Kochy néven szerepel, mely azonos a mai Kőcser községgel, s hasonlóan írják a korabeli magyar nyilvántartások is.4

Jelentése nincs összefüggésben a járművet jelentő kocsi szóval.5 6 Legnagyobb valószínűség szerint eredetileg kun szó lehetett, minthogy az első község minden kétséget kizáróan kun szállás, illetve település volt. A szó eredeti formája és jelentése homályba veszett. Kiejtése és helyesírása nyelvünk fejlődése szerint alakult. Egy ideig Kotsér0, de már az 1833-ban készült mérnöki térképen7 a mai kiejtés, illetve helyesírás szerint írták.

Helybeli hagyományos értelmezés szerint a falu alatt egykor kacskaringósan folydogáló erecskéről kapta nevét, amely mint a növény zsenge kapaszkodó oldalhajtása, ,,kocsa”, kocs-érként éri el a nagy folyót, a Tiszát.8 S így lett a falu neve Kocsér. - Egyszerű népi okoskodás, amely megmagyarázza az érthetetlen vagy ismeretlen dolgok eredetét.

Kocsér község földrajzi helyének megjelölése: a 47. szélességi fok vonalán fekszik, a hosszúsági 19°53' - és a 20°2' - között.

A falu területe és határa Pest megye délkeleti irányú legtávolabbi csücske, 1050 óta közigazgatásilag a ceglédi járás kötelékébe tartozik.9

Kelet felől 16 km-re szomszédos nagyközség Tiszakécske; a Tisza 20 km-re kanyarog. Portalanított makadámút vezet mind erre, mind a nyugat felőli egyetlen közvetlen város szomszédba, Nagykőrösre. A harmadik útirány észak felé fut, hasonló minőségű, amely távolabbi elágazásaival Cegléd— Abony—Szolnok irányába kapcsolja be a községet az országos vérkeringésbe. Vasútja nincs, a legközelebbi vasútállomás a nagykőrösi, 14 km-re van.

4 KÁLDI-NAGY Gyula: A budai szandzsák 1559. évi adóösszeírása. Budapesti 1977. 256-456. 1. GYÁRFÁS István: A jászkunok története. Bp. 1885. IV. k. 61-62. 1-5 Kocsi gyártásáról, valamint a Mátyás korában Buda és Becs között létesített kocsijáratok egyik állomásáról nevezett Kocs község Komárom megyében van. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. II. kötet H-O. Akadémiai Kiadó Bp. 1970. 514. L

6 Jászapáti közgyűlési jegyzőkönyveiben így írták a XIX. század elejéig. Szolnok megyei Levéltár, a továbbiakban SzmL Jászapáti község levéltára. Jászapáti közgyűléseinek iratai. Közgyűlési jegyzőkönyvek és Elenchus 1745-1877-ig. A továbbiakban Jászapáti jkv.

7 Tekintetes Nemes Jász Kerületbe kebelezett és Szabad Jász Apáthy Nemes Városa örökös birtokában lévő Kőcser Pusztáját ábrázoló Térkép. Felmérte és az itt VI dűlőkben látható részét az illető Birtokosok között elosztotta az 1833. esztendőben Tanító Sándor hites földmérő. SzmL T 89

8 Kocs, kocsolás ismert és használt szó a községben, azonos a kacs, kacsolás kifejezéssel.

9 144/1950 (V. 20.) MT. sz. rendelet a járások területének rendezéséről. Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye.

Kocsér 1898-1950-ig az abonyi járás községe volt.

14