Antal Domokosné (szerk.): Kocsér története. Fejezetek a százéves község múltjából és jelenéből (Kocsér, 1977)

I. Kocsér község távoli múltjáról 1877-ig

Autóbuszjáratok kötik össze a szomszédos településekkel,10 és a mintegy 90 km-re fekvő fővárossal.

Határos szomszédközségek még: délről Lászlófalva, észak felől Jászkarajenő és Törtei.

A község 11 622 kát. hold kiterjedésű határa a Duna—Tisza közén húzódó hátság keleti, a Tisza felé lejtő részén terül el. Az Adriához számított tengerszint feletti magassága nyugat—keleti irányú eséssel 107 —97 m között változik.11 Az északkeleti részek még ennél is mélyebbek, a Kalocsa-föld csak 92 m. A falu fekvése 103—102 m közötti.

Tökéletes síkság. A belvizeket elvezető csatornák, erek keletre, a Tiszába sietnek. Két jelentősebb említhető meg: a község északi határának szélén a Nagykőrös felől jövő Kőrös-ér,12 s a falutól szintén északra a VI. dűlőben a Csukás-ér. Főleg ez utóbbiba csatlakoznak a belvizeket levezető árkok.13

A község területe történelmileg, de a közismert földrajzi értelmezés szerint is a Kiskunsághoz tartozik, annak elsimuló keleti széle. A felszín nagyrészt félig kötött futóhomok, amely a jégkorszakban és az óholocén korban rakódott le a folyók ártereiről a szél munkájának eredményeképpen. Az egyes homokhátakat váltakozó szélességű, de nem nagy szintkülönbségű mélyedések, lapályok, terjedelmes füves-vizes laposok, kisebb-nagyobb kiterjedésű sekély szikes tavak, vízgyűjtők választják el.14

A szintkülönbségek, egyenetlenségek eltüntetése most folyik. A termelőszövetkezetek földegyengető gépei dolgoznak a kocséri határ hol egyik, hol másik részén, hogy a nagyüzemi gazdálkodásra, zárt termőrendszerek kialakítására alkalmassá tegyék.

Az 1833-as térképen feltüntetett laposok, tavak közül még ma is ismertek: a Ház-Laposa, Mézes-tó, Kis Bogárzó, Nagy Bogárzó, Lamos-Fenék, Árboz-tó, Csizmás-Fenék, Gát-Laposa. Közülük, mint állandóbb víztároló terület a Mézes-tó, Árboz-tó és a Csizmás jöhet számításba főleg vizesebb időszak idején. Belvízveszélyt nem jelentenek, felesleges vizük csatornákon fut el.

A Kiskunságra jellemző leírás jól illik Kocsér határára, illetve jól illett. Ilyennek látta Petőfi Sándor is, aki 1846-ban erre utaztában betért a közit) N agykőrös-Tiszakécske-J ászkaraj enő.

11 Magassági pontok jegyzéke. Kőrös-éri Vízgazdálkodási Társulat Nagykőrös.

12 Eredetét tekintve természetes vízérnek látszik. Tanító Sándor 1833-as ismertetett térképén is jelölve van.

13 Kiépítése a régi vízjárta nyomon történt 1967-68-ban az Uj Elet Tsz vízrendezési tervében.

14 Uj magyar lexikon. Bp. 1962. 4. k. Kiskunság 145. 1.

15