Keresztényi Nándor: Ceglédi cölöpverők. A Lenin Termelőszövetkezet 40 évének históriája (Cegléd, 1989)
VIII. fejezet: Oldal- és felülnézetből
VIII. fejezet Oldal- és felülnézetből 1. Amikor a Magyar Hírlap 1987. április 23-i számában megjelent „A különös történet vége” című riportom, amely a Magyar-Szovjet Barátság Tsz beolvasztásának aktusáról szólt, megszólalt benne Bállá János is, a városi pártbizottság első titkára. Megkérdeztem tőle, hogy vajon nem került-e szóba a téesz fölszámolása?- Dehogynem! - válaszolta. - Csakhogy ez más, mintha egy állami vállalatot oszlatnak fel, ugyanis például háztáji dolgában súlyosan érintette volna a nyugdíjasainkat. Hogy a Rákosvölgye Tsz átvette volna az aláhanyatlott gazdaságot? Igaz, volt ilyen ajánlat, ám ők ragaszkodtak hozzá, hogy továbbra is kedvezőtlen adottságú kategóriában maradhassanak, ami a jó ceglédi földekkel együtt már nem lett volna lehetséges. ... Most, két év múltán ismét fölkerestem, ezúttal a városi pártbizottság székházában Bállá Jánost: miként vélekedik a beolvasztás sikerességéről, avagy utólagos gondjairól? (Ekkor már tudtam, hogy a másik ceglédi termelőszövetkezet, a Kossuthról elnevezett, igencsak gyengélkedik, rajta kívül az egykor országos hírű Dánszentmiklósi Micsurin Tsz van a legnagyobb bajban a volt járásban.)- Ez az összeházasítás nem volt rossz elhatározás - mondja Bállá János. - Pedig az előtte való évben a Lenin sem volt valami fényes helyzetben! Ennek ellenére mind tavaly, mind tavalyelőtt, tehát a beolvasztás után szépen fejlődött. Nem pusztán stabilizálódott, hanem kezdeményezőnek is bizonyult. Megítélésem szerint akár mintagazdasággá is át lehetne alakítani! Több volt MSZBT téesztaggal beszéltem, köztük nyugdíjasokkal is, mely utóbbiak elégedetten nyilatkoztak mind a nyugdíjuk kiegészítéséről, mind az üdültetés, a kirándulások megszervezéséről.- Mint a helybéli politika legfőbb letéteményese, mondana valamit más pártok ceglédi szerveződéséről, például mindenekelőtt a Cegléden valamikor szinte uralkodó kisgazdákéról? 74