Keresztényi Nándor: Ceglédi cölöpverők. A Lenin Termelőszövetkezet 40 évének históriája (Cegléd, 1989)

VIII. fejezet: Oldal- és felülnézetből

- Van már helyi szervezete a Kisgazdapártnak. Vezetője úgy nyilatkozott, hogy a téesz hasznot húz a háztáji gazdaságokból, tehát itt valamit lehetne módosítani, például pályázat útján e földeket bérelni, megszerezni. Ez azonban már meglévő gyakorlat, s ami a hasznot illeti, az kérdéses. Mi készek vagyunk a tárgyalásokra velük, sőt már volt is erre alkalom. Úgy látjuk, hogy tudunk együtt dolgozni, természetesen viták árán.

2.

Kívülről nézvést tehát bizakodó a kép, jóllehet az általános agrárhelyzet aggasztó. Ezt igazolja az a tanulmány, amit a ceglédi születésű dr. Csendes Béla, az Agrárgazdasági Kutatóintézet főigazgatója írt Magyarország agrárpolitikája címmel, mégpedig az Agrárközgazdászok Európai Szövetségének V. kongresszusára, amit Balatonszéplakon rendeztek.

Ebből is idéznék néhány passzust. A téeszek kialakulásának helyenként nem valami önkéntes folyamatát vázolja elöljáróban, majd megállapítja:

„Olyan szövetkezeti modell jött létre, amely megteremti a legkorszerűbb technikát magas szinten alkalmazni tudó nagyüzemet és az ennek keretein belül folyó családi, paraszti tevékenység érdekeltségi feltételeit is.”

Csakhogy: „.. .az elmúlt években ... a fejlődés lelassult, a nehezebb feltételek közepette a termelőszövetkezetek egy részének gazdálkodásában feszültségek halmozódtak fel. A hazai élelmiszerpiac bővülési lehetőségei mérséklődtek, a nemzetközi piacokon a túltermelés és a protekcionizmus jelentős és tartós árcsökkenéshez vezetett.”

Dr. Csendes Béla a sürgető teendők közt említi, hogy „helyre kell állítani a szövetkezeti tulajdon sajátos, szövetkezeti jellegét. Ebből következik a szövetkezeti gazdálkodás autonómiájának és a szövetkezeti tagok gazdai kötődésének erősítése”.

Továbbá:

„Elő kell mozdítani a szövetkezeti tagoknak a közös vagyon gyarapításához fűződő hosszú távú érdekeltségét. A tagsági felhalmozás szövetkezeti fejlesztésbe való bekapcsolására már ma is van számos példa (főleg a szakszövetkezetekben), de ez még tovább bővítendő, annál is inkább, mert egyik szövetkezeti modellben sincs megoldva még a közös vagyon növekedéséhez való egyéni hozzájárulás nyil-75