Keresztényi Nándor: Ceglédi cölöpverők. A Lenin Termelőszövetkezet 40 évének históriája (Cegléd, 1989)
IV. fejezet: Három portrévázlat
rintos adósságot „produkált”, a legnagyobbat a szövetkezeti mozgalom történetében. Aminek a felét elengedte az állam, a másik felét viszont, az ezredforduló táján, a Leninnek kell kifizetnie, jóllehet igen jó földeket kapott egyúttal. Kiszámolták, hogy hektáronként évi 2500 forint a bérleti díja. Hogy fogadta ezt a közösség? Én ott voltam azon a sportcsarnokbeli közgyűlésen, ahol Szabó Ferenc is fölszólalt. Egészében ugyan támogatta a befogadást, de egy valamit nem: a szennyvíztelepnek a költségeibe kötött bele - miért a Lenin fedezze ezt a számlát?- A Magyar-Szovjet Téesz beolvasztása szövetkezetünkbe már korábban fölmerült, azonban többféle alternatívát képzeltek el a politikai vezetők. Megyei, sőt kormánykörökben is foglalkoztak ezzel az üggyel, pontosan az általad említett magas adósságállomány miatt. A Lenin Téesz tagsága mindig, mint általában a szomszédok, figyelemmel kísérte munkálkodásukat. Évről évre tapasztaltuk a különböző hírekből, hogy egyre nehezebb helyzetbe jut a szövetkezet. Én magam, mint ízig-vérig mezőgazdász ember, mindig irigyeltem azt a jó adottságot, amelyeken gazdálkodhattak. Nagyon sokat számoltam magamban, hogy ha a két szövetkezet területét összevonnánk, a központi apparátust és az eszközállományt 30-40 százalékkal csökkentenénk, az nagyon jól beleillene abba a kibontakozási programba, amit akkor a kormány meghirdetett. Több olyan hír jelent meg, amely arra utalt, hogy a gazdaságban mindenképpen csökkenteni kell a függetlenített apparátust. Az eszközállományt pedig oly módon kell kihasználni, hogy a gazdálkodásban rejlő tartalékokat előtérbe helyezzük. Ilyen megfontolásokból kerülhetett arra sor, hogy mi számításba jöjjünk, mint akikhez beolvad a csődbe jutott téesz. Annak ellenére, hogy tudtuk, 76 milliós adósságállománnyal kell átvennünk a szövetkezetei. Ezt mi őszintén elmondtuk a tagságunknak, s azt is, milyen módon lehet az adósságot kigazdálkodni. Ugyanezt elmondtuk a Magyar-Szovjet Téeszben, amikor a felsőbb szervek áldásukat adták arra, hogy hozzánk olvadjanak be.- Mi a különbség az egyesülés és a beolvadás között jogilag, érdemileg?- Az egyesülés a két tagság önkéntes elhatározása alapján történik. A beolvadáskor is ki kell mondani a tagságnak a szándékát, illetve a másik téesznek a fogadókészségét, azonban itt a jogi formákat a befogadó diktálja. 45
