Keresztényi Nándor: Ceglédi cölöpverők. A Lenin Termelőszövetkezet 40 évének históriája (Cegléd, 1989)
IV. fejezet: Három portrévázlat
- Tehát az, hogy a Leninnek a vezetősége, különféle választott testületéi, vezetői viszik tovább az ügyeket, és csak kiegészül a beépülő tagsággal?- Az már humánum kérdése volt a részünkről, hogy azt mondtuk: nem akarjuk kizárni a Magyar-Szovjet Barátság Tsz rendes tisztségviselőit. így hát mindkét közgyűlésen úgy határoztunk, amit aztán a beolvadásos közgyűlésen végre is hajtottunk, hiszen kiegészítettünk minden választott fórumot a Magyar-Szovjet Barátság Tsz tagjaival.- Azt is mondtad, hogy még mielőtt a beolvadásra sor került volna, sokat tűnődtél azon: 40 százalékos apparátus-megtakarítással megoldható-e az irányítás?- Végeredményben ez bekövetkezett: már az első évben sikerült ezzel is mintegy harminc százalékkal csökkenteni az általános költségeket.- Kik vannak itt a befogadott téesz vezetőiből?- Összesen 12 függetlenített vezető került át a Magyar-Szovjet Barátságból annak idején, de azóta négy saját elhatározásából eltávozott. 2. Fülöp Demeter általános elnökhelyettest kérdem ezután: mióta tartozik a hatáskörébe az ipari tevékenység?- Három éve.- Milyen arányt képvisel a termelőszövetkezet bevételében vagy termelési értékében az ipar, s 1988-ban mi várható?- 50-50 százalék a hozzávetőleges arány.- Hány hektár van most a téesz birtokában?- 11 ezer hektár, amiből 8 ezer a szántó.- A téesz termelési értéke mennyi volt 1987-ben?- 530 millió, s ebből 250 millió az iparé. Részben Pesten, részben Cegléden vannak az üzemek. Az elnök beleszól:- Nincs annyi, 180 millió körül van az ipari ágazatok árbevételi terve. De ha ehhez hozzávesszük a gt-k eredményeit, akkor meg is haladja az alaptevékenység összárbevételét. A legfontosabb gazdasági társaságunk a Vörsas nevű, igaz, ebben csak egy harmad részben vagyunk képviselve.- Az ócsai Vörös Október, a Sasad és a ceglédi Lenin alkotja 46
