Keresztényi Nándor: Ceglédi cölöpverők. A Lenin Termelőszövetkezet 40 évének históriája (Cegléd, 1989)

IV. fejezet: Három portrévázlat

- Az egyik akadály az volt, hogy nem azt termeltük, ami az adottságainknak a legjobban megfelelt volna, hanem azt, amit központi utasításként megkaptunk. Ez 1966-ban oldódott, mert az új gazdasági mechanizmus lehetővé tette, hogy bizonyos fokú önállóságot kapjanak a szövetkezetek. Attól kezdve, tulajdonképpen a ’70-es évek elejéig sikerült olyan szervezetet kialakítani, amellyel 1970-75 között a mi szövetkezetünk is egészen jó eredményeket ért el. Ehhez hozzátartozik, hogy elnökünk, Szanyiszló László kezdeményező, kockázatvállaló típusú ember volt. Az akkori megyei vezetéstől elég sok bírálatot kapott, ennek ellenére ő volt az, aki megalapozta az ipari tevékenységet gazdaságunkban. Ennek köszönhető, hogy a Lenin Tsz volt az, amely a legnagyobb ipari ágazatot tudta kifejleszteni már a hetvenes évek elején. Jelenleg is a megye egyik legnagyobb ipari ágazatával rendelkező szövetkezete vagyunk: közel hétszázmilliós bevételt nyújt.- Erről Fülöp Demeter tudna tán többet mondani. Ő 1974-ben került a termelőszövetkezetbe, amikor a Vörös Csillag Téesszel egyesült a Lenin. Szabó Ferenc volt a Vörös Csillag elnöke, s ő lett az egyesült szövetkezet elnöke is. Mi volt az oka az egyesülésnek?- Nem a Lenin Téesz indítványozta, hiszen erre semmi szüksége nem lett volna. A Vörös Csillagnak viszont volt, mert majdnem veszteségesen gazdálkodott. Na már most, ez miért következhetett be? Elsősorban azért, mert komoly beruházásokat folytattak, például megépítették tízezres sertéstelepüket, ami túlfeszítettnek bizonyult. Az összes gond, baj, ami a sertéságazatot érte abban az időszakban, a szövetkezetben is megtalálható volt.- S hogyan fogadták ezt a Leninben?- Mi úgy láttuk, hogy az egyesülésnek szövetkezetünket előre kell vinnie. Ez az egyesülés minden zökkenő nélkül sikerült. Azt is elmondhatom, hogy az első három év gazdálkodása után az egyesült téesz megkapta a Kiváló szövetkezet címet, tehát ez is bizonyítja, hogy a két vezetés, a két tagság összefogása jónak volt ítélhető. Tehát Szabó Ferenc lett az elnök, Szanyiszló László az ipari elnökhelyettes, én pedig a termelésirányító főmezőgazdász. Mindaddig, amíg Szabó Ferenc 1982 februárjában nyugdíjba ment, ezt a beosztást töltöttem be. Akkor döntött úgy a tagság, hogy én leszek a szövetkezet elnöke.- A Magyar-Szovjet Barátság Téesz befogadásáról is beszéljünk. Hiszen tudnivaló, hogy ez a téesz hozzávetőleg 150 millió fo44