Keresztényi Nándor: Ceglédi cölöpverők. A Lenin Termelőszövetkezet 40 évének históriája (Cegléd, 1989)
II. fejezet: A tudós, egy volt téeszelnök és a nyugdíjas városi párttitkár
- És a hegybíró sorsa mi lett?- Az MTK főelőadója lettem, no ne téveszd össze a sportegyesülettel. MTK: Mezőgazdasági Tudományos Központ, a budai Attila utcában, ahol három évig álltam munkaviszonyban, majd a Kertészeti Kutatóintézet telepének második vezetője lettem itt, Cegléden. Akkor még Kecskeméthez tartoztunk, a Duna-Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézethez, csak 1970-ben, amikor a tájjelleg helyett az ágazati besorolást választották, kerültünk a nagytétényi központ hatókörébe ismét. Most már vegetálunk, hiszen még az 1987. évi ellátmányunk 53 százalékát is elvonta a minisztérium ...- Mi lesz a kajszival?- Dr. Kerek Mária személyében van utódom, de most nem a panaszok, az emlékezés ideje van itt, nemdebár? Ott tartottunk ugye, hogy a ceglédi szőlőket tönkretették a téeszesítéssel. Nos, a városi párttitkár, Babinszky Károly nevéhez fűződik a végrehajtás, de vad ember hírében állott Szelepcsényi Imre, a felszabadulás utáni polgármester, aki Kecskemétre megyei elnökhelyettesként távozott, majd 1956 után városi tanácselnökként visszatért. Én 1945-ben vele dolgoztam a városházán. Babinszkyról annyit, hogy hűségesen végrehajtotta a Pest Megyei Pártbizottság első titkárának, bizonyos Horváthnak az utasításait, de 1956-ban nem menekült a kaszárnyába, mint mások, hanem odaállt a forradalmi, vagy milyen bizottság elé, s nem is bántotta senki. Szelepcsényiről is elmondhatom, hogy tiltakozott a szőlők szocializálása ellen, de hiába. Az akkori hatezerből ha megvan hatszáz hold, akkor sokat mondok.- Apropó, szőlők! Évekkel ezelőtt Berda-kocsma is volt Cegléden...- Az még Hajdú Bandinak, a Róna Vendéglátó Vállalat egykori igazgatójának volt az ötlete, amely céget később lenyelte az Észak-Pest Megyei Vendéglátó, s ezzel a Berda-kocsmának is befellegzett.- Ami mármost a téeszeket illeti, abba bizony belezavarodtam már, mennyi is volt, hiszen a nagykőrösi levéltárban legalább tucatnyi ceglédi téesz iratanyagába lapozhattam bele. Mindannyiuk közül alighanem a Nagy Sztálin volt a legismertebb az első években, majd 56-ot követően alighanem a dicstelen sorsú Magyar- Szovjet Barátság... 21
