Szabó Imre - Szatmári Lajos (szerk.): Iskoláink államosítása 1948-ban. Pest megyei pedagógusok visszaemlékezései a 30. évfordulón (Budapest, 1978)
II. Harcban az államosításért
- 47 -Néhány hét múlva az 1948. év nagy kulturális feladata, az iskolák államosítása került napirendre, ami kulturális forradalmunk fontos célkitűzésének, az állam és az egyház szétválasztásának egyik feltétele volt. Az egyházi reakció, támogatva a világitól, azonnal akcióba lépett. Május közepe táján lehetett, hogy egy vasárnap az evangélikus püspök megjelent, egyházlátogatást tartott, mely alkalommal a presbitériummal is tárgyalt. Tájékozódni kivánt a várható államosítással kapcsolatos állásfoglalásunkról. Komoran távozott, nem tetszett neki a tanitó megnyilatkozása sem. A következő hetekben kapták kézhez a községi tömegszervezetek azt a rendelkezést, melynek alapján szintén állást kellett foglalniok az államosítás kérdésében. Egy vasárnap délután mellette döntöttek. Másnap a községházán képviselőtestületi gyűlést hivtak össze, melyen az evangélikus tanitó is részt vett mint népművelési ügyvezető. A napirend községi vonatkozású témákkal foglalkozott. Kellemes tavaszi időben, nyitott ablak mellett folyt a tanácskozás, éppen a községi legelő gondozásáról volt szó. Egyszercsak az ablakok alatt a katolikus templomból, a májusi litániáról jövő asszonyok, emberek álltak meg mind többen. Morajló hangok hallatszottak a tömegből. Amikor a jegyző felkérte őket, hogy ne zavarják a gyűlést s távozzanak, az asszonyok fenyegető hangon hisztériás kiabálásban törtek ki: - Akarjuk hallani, mi folyik itt, hogyan adják el az iskolát! - Tudjuk, hogy arról folyik itt a tanácskozás. Az egyik képviselőtestületi tag - akiről később kiderült, hogy a gyűlés előtt elszaladt a templomhoz tudomásukra hozni mi készült a községházán-, segitett csittitani az asszonyok között a leghangosabbat, éppen az édesanyját. Az újabb, megnyugtató figyelmeztetésekre még nagyobb lett a tiltakozás. Gúnyos szavakkal kezdték illetni a párttitkárt. Nyulcipőt Ígértek neki, majd az evangélikus vallásu birót szidalmazták, azzal vádolva, hogy ő járult hozzá az iskolák államosításához. Nemcsak személyére, de vallására is tettek lealázó megjegyzéseket. A jegyző ismételten, higgadtan meg akarta nyugtatni a tömeget, mely már nemcsak az utcaközben gyülekezett, de az udvarba is behatolt. Előzőleg volt, aki azon keresztül igyekezett haza, nem akart bekapcsolódni a tüntetésbe. így tett a katolikus kántortanitó is. A fenyegető hangok mind élesebbé váltak, szinte ostromzár alá vették az épületet. A község vezetője végül telefonhoz nyúlt, s a járási rendőrkapitányság segítségét kérte.