Hidvégi Lajos: Regélő falvak. Történeti elbeszélések (Cegléd, 1983)

a háziló és a sertés eredetéről, az egérjárásról, s az ellene való védekezésről, a gazdasági állatokról, a pásztorkutyákról, köztük külön tanulmányban a nagy tó gémfajtáiról és a madártojás kikészítéséről. 1927-ben írta legismertebb könyvét, az első korszerű magyar gazdasági állattant. Ez a műve hosszú időn át tankönyvként volt használatos a főiskolákon és az egyetemeken. Számos tanulmánya közül kiemelkedik a magyarországi gerinces állatok gazdasági vonatkozásairól, az Ecsedi-láp madárvilágáról, a balkáni gerléről., és a hévízi tündérrózsáról írt műve.

Hosszú életében számos hazai és külföldi zoológiái kongresszuson vett részt, és madártudósokat vezetett a Kisbalatonra. Régészeti ásatásokat végzett és szabad idejében gonddal és kedvvel ápolta messze földön híres kaktuszgyűjteményét az udvarán fölépített jókora üvegházban. Büszke volt a nemzetközi kiállításokon szerzett érmeire, melyek között aranyak is voltak. Évtizedekig szerkesztette a Keszthelyi Hírlapot, utazott, járta a nádasokat, a Balatont, az erdőket. Figyelt és gyűjtött, tapasztalatait mindig megírta.

Csak nagyon idős korában hagyott föl a külső munkákkal. Kossuth Lajos utcai házában ápolta virágait, egészsége teljében volt, majd hirtelen összeroppant, amikor a keszthelyi múzeum nagy értékű, pótolhatatlan kincseit, melyeket életében összehordott, a második világháborúban elhurcolták, és hírét vette, hogy elpusztult. Kilencvenkét éves korában halt meg. Emlékét könyvtárnyi írása, sírköve, a múzeumi emléktábla, az állandó kiállítások, a keszthelyi agáregyetem, s a hévízi tündérrózsák őrzik.

Ceglédi Hírlap, 1976. szeptember 7.

Jegyzet:

1. Személyes beszélgetés fiával, Lovassy Lászlóval Keszthelyen, 1976-ban.

2. A keszthelyi akadémia évkönyve 1970.

3. Emléktábla a keszthelyi Balatoni Múzeum épületén.

57