Hidvégi Lajos: Regélő falvak. Történeti elbeszélések (Cegléd, 1983)

Helmeczy Pesten halt meg, minden lexikon szerint 1852-ben, ezt igazolja a budapesti belvárosi plébánia anyakönyve is, mely szerint a ferencesek kriptájába helyezték örök nyugalomra, a Kerepesi úti temetőben, holtteste ismeretlen időben és körülmények között került Törteire. A régi kápolnával szemben áll a sírbolt, feliratán olvasható a neve és még néhány Helmeczyé. A ma élő törteliek csak annyit tudnak, hogy valaha voltak itt ilyen nevű birtokosok. A helytörténészek Galgóczy Károly monográfiájára hivatkoznak, amelyik éppen az idén száz éve írta a községről: „Itt volt a hírlapirodalmunk veteránjának, 1848 előtt a gróf Széchenyi István irodalmi közreműködéséről nevezetes Jelenkor szerkesztőjének, Helmeczy Mihálynak is birtoka s díszes háza”. Ezzel szemben mindennapi jóbarátja és tagtársa az Akadémián és a Kisfaludy Társaságban, Toldy Ferenc, az Akadémián elmondott gyászbeszédében azt állítja, hogy Helmeczy vagyontalan volt. Ez inkább elhihető, mert nem volt nemes, így a feudális törvények szerint magánföldesúri birtoka nem lehetett.

Törtei község megtisztelte a hírlapszerkesztő és nyelvújító Helmeczy Mihály emlékét egy utcanévvel, s a 153. számú úttörőcsapat fölvette a nevét. Időnként lelkes iskolás gyermekek gondozzák a Helmeczy-kriptát.

Ceglédi Hírlap, 1977. március 8.

Jegyzet:

1. Toldy Ferenc: Gyászbeszéd Helmeczy Mihály felett. M. Tud. Ak. 1853.

2. Pândi Pál: A magyar irodalomtörténet 1849-ig, Akadémiai kiadó, Budapest, 1965.

3. Benedek Marcell: Magyar Irodalom Lexikon 1963.

47