Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

tanítói szerint a Hegyes-halomnál találták a leletet (Győré Pál közlése) 1. még: Belsőhegyes, Külsőhegyes HERCZEGDŰ LŐ

(Cegléd, K14—-15). C. külter tkép: ~ Mo. földr. n.: Hercegdűlő. HERCZEGDŰLŐ

(Nyársapát, P15). C. külter. tkép: ~. Mo. földr. n.: Oroszdűlő. HODULADŰLŐ

(Cegléd, Mil—Nil). 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000: Hodulatanya. C. külter. tkép, Pest m. tképe 1977, Mo. földr. n.: ~. 1930: Kőhalmi dűlő (Petróczi 1961, 123. old.).

HOLD-HEGY

(Cegléd, N12—-13). C. külter. tkép: ~.

HOLLÓ-HALOM

(Újszilvás, Kll). 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000:

HOLLÓTANYA

(Albertirsa Ml8). 1:50 000, 1:75 000: ~. 1:25 000: Ladányitanya.

HOMOK

(Abony). 1864: „Homok, mely homokos területből veszi elnevezését” (Pesty). Abony (M9) belterületének része.

HOMOK 1. Homokpuszta HOMOKDŰLŐ

(Kőröstetétlen, R8—9). Nagykőrösi tkép, Pest m. tképe 1977, Mo. földr. n.:

HOMOK-FÖLDEK

(Ceglédbercel) Pesty: ~. A Cserő (L17) területén.

HOMOKIDŰLÖ (Nyársapát, R13). Mo. földr. n.: ~.

HOMOK MELLÉKE

(Ceglédbercel). 1786: ~ (Tiszttartó). A Cserő területén (L17) volt. HOMOKPUSZTA

(Cegléd, Lll—12). 1797: Homok (Contractus 1797. nov. 1. C. város lt.). 1806: Homok. 1850: homok puszta (Hirdetések). 1:50 000, 1:75 000: Homoki psz. C. külter. tkép. Mo. földr. n.: ~.

Cegléd északkeleti határán van Homokpuszta, itt sohasem voltak jobbágytelkek, négyszáz holdját az uradalom mindenkor bérbe adta. Egyik legrégibb árendátora Gál József „mint a szelei határ szélin lévő remanentiális Homok nevezetű földet minden haszon vétellel 2 1/2 esztendőre, melly Contractusnak kezdete lészen első November holnapnak napjátul 1797. mellyért kötelezi magát Arendator azon földtül 425 Rhenes forintokat kétszerre, úgy mint felét

95