Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)
Adattár
HATÁRDŰLŐ (Nyársapát, RÍ6). Mo. földr. n.: HATÁRÜT (Albertirsa, Ceglédbercel, KI 7). HATÁRÜT (Cegléd, Tápiószentmárton, J15) C. külter. tkép: HATÁRÚT (Csemő, Mikebuda). HATÁRÜT 1. Szolnoki út HATGAZDÁK (Csemő, 017). C. külter. tkép: ~. 1:50 000, 1:75 000: Hat gazda tny. 1:25 000: Bergerel Roth. Ezt az uradalmi majorságot hat ceglédi gazda bérelte. Mindenki maga gazdálkodott. Füle László (szül. 1904) szerint 6—700 hold rossz föld volt. 1890— 1902-ig a következő gazdák bérelték: Füle József, Füle Ferenc, E. Tóth Mihály, Szabó Mihály és talán Dávid János. HAYTANYA (Abony L8). 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000: HAYTANYA (Abony, N8). II. kát. felm.: Graf Latis tanya. 1:25 000, 1:75 000: ~. HAYTANYA (Tószeg, 08). II. kát. felm.: Mayer tanya. 1:25 000, 1:75 000: ~. 1:50 000: Hajtótanya. 1:25 000 (1969): Dózsa-tsz (Hály-tny). HEGYES (Abony, K10—L10). 1:50 000, 1:75 000, PmT 32: ~. Pest m. tképe 1977, Mo. földr. n.: Hegyesdűlő. HEGYES 1. Belsőhegyes, Külsőhegyes HEGYES-HALOM (Abony, L10). II. kát. felm., 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000, Mo. földr. nevei: A halom a középkori Belsőhegyes pusztafalu nevét őrzi. A halmon Győré Pál és Temesközy István sírokat, Árpád-kori kerámiatöredéket találtak. 1931-ben a Magyar Nemzeti Múzeum csere útján egy abonyi kincsleletet szerzett meg. A kis mázas cserépbögrében elrejtett két kerek ezüstcsat, két ezüströg és 52 db érem volt. A III. Béla dénárját és brachteátáját, friesachi és kölni dénárokat tartalmazó leletet a tatárjáráskor rejthették el (Parádi 1963, 208 skk., 2. kép 2, 16. kép 1—la, a korábbi irodalommal). A Nagyjárási iskola 94
