Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

FAYTANYA

1. Faijtanya FEHÉR-TÓ

(Törtei, Pll). 1800: ~ (Bállá 1800). 1:25 000, 1:50 000: ~.

FEHÉR-TÓ

1. Szarvas-tó FEKETE

1. Ceglédi tanyák (A2—5)

FEKETEFÖLDI-TANYÁK

1. Ceglédi tanyák (K15—16).

FEKETE-HALOM

(Kőröstetétlen P8). 1368: feketehalom (Bártfai Szabó 1938, 394. reg. XVIII, sz.-i magyar fordításban: Fekete halom). 1470: ~ (Oppel 1931, 32. old. 1465-re, illetve 1469-re keltezi).

Az óbudai apácák ceglédi birtokának 1368. évi határjárásában a 18. határjel volt, a határ innen kanyarodott nyugat felé. A puszta fele Ceglédé, fele Tószegé volt.1 1470-ben a Fekete-halomnál Nyárasapáthy László tiltakozott (Oppel 1931, 32. old.). Későbbi forrásokban nem fordul elő.

FEKETE-HALOM

(Abony, MII). 1841: ~ (Határjárás 1841). 1864: ~ (Pesty). Abony kataszteri tképe, PmT 32: ~ (terület neveként). 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000: ~. 1:25 000 (1969): ~ A korábbi térképektől eltérően ÉK-re mintegy 800 m távolságban ábrázolja, a későbbi térképek is átveszik ezt. Pest m. tképe 1977: Feketehalomdűlő. Mo. földr. n.: ~.

A Fekete-halmon emberi csontok és középkori mázolatlan cserépedénytöredékek kerültek elő. Ezt már Pesty Frigyes adatközlői is megállapították s mint régi csatákon elföldelt katonák sírjait ismerték. „A Deákhalom és Feketehalom földjében szintén csontok, szénporladványok találhatván, szintén illy összecsapási helynek gyaníthatok, a’ két halom között még némi sáncolásmaradványok is találhatók.”

FEKETE-HALOM

(Cegléd, 013—14). 1455: ~ (Bártfai Szabó 1938,821.reg.) 1458:Fekethwhalom) U. ott 846. reg.). 1:25 000, C. külter. tkép, Mo. földr. n.: ~.

A Fekete-halom alatt, az Új-árok partján a húszas években Pavetits Manó Árpád-kori templomot és temetőt tárt fel, feltehetően Akasztó falu templomromját és cíntermét. A temető közelében Petró János 1946-ban szőlő alá forgatáskor AVE MARIA feliratú, keselyű ábrázolásos ezüstgyűrűt talált.

1 Véleményem szerint a ceglédi határjárásokban szereplő Fekete-halom jóval nyugatabbra — a mai abonyi vagy törteli határ nyugati részén — volt. L. még Abonynál (Torma István).

77