Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

A XIII. század második feléből származó gyűrűt megtartotta magának. (A kormeghatározást Lovag Zsuzsa végezte el.)

1455-ben Pest megye szolgabírái igaznak találták az óbudai apácák panaszát, hogy a Besenyő és Töröttegyház nevű pusztáik között fekvő Feketehalom egy részét Nyárasapáthi László saját Nyárasapát birtokához csatolta, ezért az apácákat visszaiktatták a mintegy 50 holdnyi föld birtokába, Nyárasapáthi Lászlót pedig megidézték (Bártfai Szabó 1938, 821. és 846. reg.). A Pozsonyban tartózkodó apácák 1571-ben és 1610-ben is felsorolták birtokaik között Feketehalom falut is (Püspöki Nagy 1981, 178., 179. old.). A már korábban elpusztult helyet ekkor tévesen nevezték falunak.

FEKETE-HALOM

(Törtei, R.ll). 1800: ~ (Bállá 1800).

FEKETE-HALOM

1. Mikelaka FEKETERÉSZ

1. Irsai Feketerész FÉLEGYHÁZA

(Tápiószőlős, J13). 1520: Feleghaz (Bártfai Szabó 1938, 1424. reg.). 1552: Felegyhaz (U.ott 1578. reg.) 1527: Félegyháza (Horváth 1981, 3. reg.) 1701: „. . . vezettenek egy halomra melyetis Kis Berencsiknek neveznek némellyek némellyek pedigh Barancsikának azt állítva, hogy az volna az igaz köz határ Czeglédés Fél egyháza között. ..” (Határjárás 1701).1793: Felegyháza (Bállá: Pest m.). 1877: Kiskunfélegyháza (Galgóczy 1877, 224. old.). 1:50 000, 1:75 000: Félegyházi-halom. Mo. földr. n.: Félegyházidűlő. Népi nevei: Félegyházi-halom, Tejes-halom, Kis-berencsik.

A helynév eredetéről több vélemény alakult ki, a legelfogadhatóbb szerint a Félegyháza tulajdonképpeni értelme: fél, azaz romos, pusztuló templom (Mező 1979, 14—20. old.).

„Félegyháza egy halom mellett, melyen valamikor templom s körülötte falu volt. Szárazmalmok helyeit most is élő öregebb emberek húzgatták be. Jelenleg szántóföld s a szélén vannak tanyaházak építve.” (Pesty). A hagyomány szerint a Félegyházi dűlőben, Gombos Ernő birtokán állt a régi templom. Itt épületalapokat, csontvázakat, vassarkantyúkat és edényeket találtak (Oppel 1931, 16. old.). Oppel Jenő Félegyházát azonosnak tartja Szentdemeterrel (U.ott 16. old.; véleményét átveszi PetrÓCZI 1961, 7. old.). 1563-ban azonban együtt szerepel Félegyháza és Szentdemeter (Bártfai Szabó 1938, 394. reg.), ezért az azonosítás nem fogadható el.

A Félegyházi-halomnál mostanában is sírokat tárnak fel és kő- és téglatörmeléket. Szüle István 1948-ban született fiú mutatott egy 1628-as évszámú dénárt, melyet a halmon talált mázas és mázolatlan cserépedény-törmelék tár-78