Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)
Adattár
1949-ben a Ceglédhez, illetve Nagykőröshöz tartozó területet önálló községgé szervezték. CSEMŐ DŰLŐ 1. Csemői dűlő CSEMŐ-ERDŐ (Csemő, 017). II. kát. felm.: Csemő erdő. 1 :25 000:~. 1 : 50 000, 1 : 75 000: Csemő. (Vö. Csemő). CSEMŐ-ERDŐ (Csemő, P16—17). II. kát. felm.:~ (a Sashegytől délre). 1 :25 000:~ (a Sashalomtól északra), Csemő (a Sashalomtól délre). C. külter. tkép: Öregcsemő. 1857: Ócsemő. CSEMŐ-HOMOK 1. Hosszú-homok CSEMŐI-DŰLŐ (Nyársapát, R15—16). II. kát. felm.:~. 1 : 25 000, 1 : 50 000, 1 : 75 000: Csemő. Mo. földr.n.: Csemődűlő. CSEMŐI ISKOLA 1. Csemő CSEMŐI ÚT 1. Jágerút CSEMŐ-TOROIC (Csemő, P16). C. külter. tkép: ~. CSEMŐ YASÜTÁLLOMÁS 1. Véghtelep vasútállomás CSENDESTANYA (Cegléd, NI7). 1 : 25 000: Csendes. 1 : 50 000, 1 : 75 000: ~. CSENGERI (Cegléd, NI4). C. Külter. tkép, Mo. földr. nevei: ~. A megszűnt csordajárás helyén telepítették a Csengerit. Az első vesszőt 1889-ben ültette el Tóth Sámuel. A teljes betelepítés 1895-ben indult meg. (Molnár 1931, 268. old.). A név eredetének mondája: Régen a Csengerit nem Csengerinek hívták. Élt ottan egy gazda, aki mindig a szelet és a földet szidta. Ennek az embernek volt tíz szép birkája. A birkák nyakán egy-egy rézcsengő volt. Történt, hogy a birkákat a béres kihajtotta legelni, leült és elaludt, ami még sohasem esett meg vele. Amint ezt a szél és a föld meglátta, a szél megkapta a birkákat a levegőbe, a föld is utánuk kapott, de az már csak a birkák csöngőit érte el, leszakította a szíjakról. A birkák a szélé lettek, a csengők a földé. Ezen a helyen történt az eset, azúta hívják Csengerinek. 67
