Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

(Gyűjtötte Magyar István 12 éves ált. iskolás a 72 éves nagyanyjától, Pálinkás Annától, 1960. október 3-án.)

CSENGERIDÜLÖ

(Cegléd). Cegléd v. tképe 1964: ~.

CSENGERI-MALOM

(Cegléd). 1 : 25 000: ~. Az NI4 területén volt.

CSENGERI SZÉL

(Cegléd, N14). C. külter. tkép: ~. Cegléd tképe 1964: ~, ~ I. sor, ~ II. sor. Cegléd tképe 1976: ~, Szüret u., Csengeri u.

CSEREI HEGY

1. Cserő

CSERNATANYA

1. Antaltanya CSERNUSDŰLÖ

(Cegléd, K13—L13). C. külter tkép, Pest m. tképe 1977, Mo. földr.n.:~. CSERŐ

(Ceglédbercel, L17). 1809: Cserő erdeje. 1813: Cserő árka (Urbarialis). 1838: Cserő föld. A ceglédi uradalom itt vadászatot tilalmazó táblát állított. II. kát. felm.: Csőre. 1864: Cserő erdő, Cserő földek, Cserő szőlők (Pesty). 1873: Cserői erdő (Alii holdas erdő irtási ren delete. Uradalmi iratok.) 1877: Cserei hegy (Galgóczy 1877, 210. old.) 1:50 000, 1:75 000: Cserő psz. Mo. földr. n.: ~.

Neve a népnyelvi csere „Cserjés, bokros hely, cserfás, tölgyes” jelentésű szóból származik (Vö. Kiss 1978, 160. old. Cserehát címszó).

Az egész Cserőpuszta a ceglédi pusztabokor része volt, a XVIII, század végén hasították ki és egyesítették az újonnan alakult Bércéi faluval. Addig itt több ceglédi jobbágynak volt tanyaföldje és az uradalomnak 111 holdas erdeje, a Cserő-erdő. 1809-ben a vallásalapítványi uradalom majorsági földnek minősítette a határnak ezt a részét, a kisajátított jobbágyok tiltakoztak: „Hogy a czeglédi Határban soha sem volt az Uraságnak Majorsági Földje, onnan is bizonyos, hogy minden földnek elő lehet a’ régi Birtokosát nevezni, míg az Uraságnak a’ Berczeli Határba esett Cserő is, és a’ nem régiben megszállott Berczeli Svábok földje is a’ Czeglédiek földjéből szaporíttatott, tudni illik, esett az Uraság Cserő erdejének árkán belül, és a’ Berczeli Svábok Földjükhöz Czeglédi Mikus András, Erős Mártony, Mikus Istvány, Bakos Jakab, Farkas Szabó János és Szőke Kováts János Colonicalis Tanya földjök.” (Remanentalis Földek Jedzéke 1809 Esztendei Augustus 19-ik napján)

Cserőpusztán volt a ceglédi uradalomnak harmincnégy hold szőleje présházzal és pincével, a hatalmas pince volt egyúttal a dézsmapince. Ma is meg-68