Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)
Adattár
„Üljön föl Bába úr! — Nem én, mert sietek.”« (Oros2váry János tanító, szül. 1899. Cegléd, Hunyadi utca). CSEMŐ (Csemő, Pl7). Az 1640-es évektől: ~. L. még: Csemőhomokja, Csemő-erdő, Csemői-dűlő, Csemőtorok, Hosszú-csemő, Öreg-csemő-erdő, Szőke-csemő. Az egykori ceglédi határ délnyugati részén nagy területet jelölő elnevezésre a XVII. század közepétől vannak adataink. Egyrészt a korábbi Hosszú-homokot (1. ott) kezdték Csemő-homoknak nevezni, másrészt a Töl-erdő maradványát hívták Csemőnek. Csemő neve puszta személynévből keletkezett (Kiss 1978, 159. old.). 1211: Chemeh: ÁUO I. köt. 123. old. Neve alapján területén Árpád-kori falu feltételezhető. A Kecskemét, Kőrös és Cegléd közös használatára átengedett királynéi tölgyeserdőért a két utóbbi város között már a XV. században per keletkezett (1. Tölerdő). A XVII. században felújult határvita kisebb-nagyobb megszakításokkal a múlt századig tartott. Az 1690-es években a Csemőben megölt hajdúkért, majd tatárokért Kőrös nem volt hajlandó kifizetni a vérdíjat, ezért Csemőt Ceglédhez tartozónak mondták (vö. Tatártemetés). A csemői erdőben fát vágó ceglédiek fejszéjét a körösiek elvették. A ceglédiek pedig a körösiek marháit s juhait hajtották el. A tanúvallomások ellentmondásosak; a korábban Cegléden lakó tanúk Cegléd javára, a Kőrösről elszármazottak pedig az utóbbi javára vallottak. 1650-ben a ceglédiek ismét kimentek a Csemőbe fát vágni és vesszőt hordani. 1655-ben IV. Ferdinánd az apácák javára döntötte el a pert, ezt az ítéletet I. Lipót 1657- ben megerősítette (Oppel 1908, 98—106. old.). A XVIII, században felújult a per. 1775-ben Csemő egy része közmegegyezéssel Cegléd birtoka lett (Oppel 1931, 106. old.). Ennek ellenére a XIX. században is több határjárást végeztek (U.ott 106. old.), csak a század második felében szilárdult meg a vitatott területet kettéosztó határ. Északi fele a ceglédi Páskomhoz tartozott; az erdőtelepítések, úrbéri elkülönítés, szőlő- és gyümölcstelepítések történetét 1. ott. A megye ítélete után szállták meg a körösiek a Csemő déli részét, a ceglédiek az északi felét. Ezért van az, hogy az egyik tanyában a körösi ő-ző nyelvjárást halljuk, a másikban az é-ző ceglédit. Lakói két nyelvjáráshoz tartoznak s az egyik Kőrösre jár haza; a másik Ceglédre, ápolván a kétféle hagyományokat. Az egyik tanyában uborkások, azaz körösiek, a másikban kabakosok, vagy laskások laknak. Mert a ceglédieket hol laskásoknak csúfolják, hol kabakosoknak. 1903-ban nyitották meg a csemői iskolát (Csűrös 1931, 230. old.). 66
