Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)
Adattár
A feltehetően a tatárjáráskor elpusztult falu neve a XV. sz.-ra elfelejtődött, a Töröttegyház név romos templomára utal. Talán a Nyúlfüle-halmon talált épületmaradványokkal azonosítható. TÖRTÉL (Törtei, Lll). 1540: Thwrtezallasa, Thwrtwzallasa (Zichy okmt. IX. köt. 270. old.). 1475: Törtelszállása (Bártfai Szabó 1938, 1039. reg.) 1523: Thwrthel (u.ott 1445. reg.) 1550: Thewrthel (u.ott 1571. reg.) II. kát. felm.: Törtély. XVIII—X. sz.: Törtei. Törtei határában a Thomka-féle birtokon, Tury János szőlőjében 1895-ben honfoglalás kori sírból származó aranyozott ezüst csüngőket és bronzcsatot találtak (Honfogl. leletkat. 1164. sz.). A középkori falu temetője és temploma a mai temető területén volt. A mai templomot 1802-ben építették a gótikus templom köveinek felhasználásával. 1909 nyarán a belterületen házépítésnél agancsdarabokat és középkori edénytöredékeket találtak, amelyek Hild Viktor gyűjteményéből a szolnoki múzeumba kerültek (Stanczik 1975, 174—175. old.; a tárgyak rajzával). A Kunsághoz tartozó település eredeti neve egy Törtei nevű személy szálláshelyére utal. Turtelnek hívták IV. László egyik gyilkosát (Kiss, 1978, 657. old.). Törtei a XV. században vált ki a ceglédi pusztabokorból. Először csak 1450-ben említik Törtelszállása néven Paládics, Miklólaka és Vadaegyház határjárásában (Zichy okmt. IX. köt. 270. old.). 1475-ben Mátyás király megengedte Cherchy Bálint kun kapitánynak, hogy Törtelszállására embereket telepítsen (Bártfai Szabó 1938, 1039. reg.). 1531-ben Werbőczi István megkapta Törteit is (MW I. köt. 153. old.). A törökkor elején a népesebb falvak közé tartozott: 1546-ban 83, 1559-ben 124, 1562-ben 112 lakosát írták be a defterbe (Káldy-Nagy 1971, 357—358. old.; Káldy-Nagy 1977, 192—193. old.). Magyar részre az egri várhoz adózott (1558: Maksay Ferenc: Urbáriumok XVI—XVII. század. Bp. 1959, 719. old., 1594—95: Sugár István: Az egri vár 1594/95. évi számadása. II. Archívum 6/1977 (7., 42. old.). A tizenötéves háborúban pusztult el; csak az újkorban települt be újra. A XVIII, század első felében a kunszentmiklósiak birtoka volt, tőlük csere útján bábonyi Balogh Antal birtokába került (MW I. köt. 153. old.). Egyik nemes birtokosa fegyverneki Vida László volt, aki 1809-ben az Erdélyből Pestre szakadt hivatásos színtársulatot a mai Tanács körút 7. számú telkén álló Hacker-házba telepítette, mint Magyarország második társulatát. Birtoka jövedelméből alakította át a tánctermet színházzá s a mindig szegénységgel küszködő színészek ruhatárát és kelléktárát korszerűvé tette, fizetésüket az elérhető legmagasabbra emelte. A Hacker-szála mozgalmas teátrumába jelentkezett felvételre az özvegy jászberényi patikusné szikár, sápadt, előrehajló 163
