Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

hogy az Uraság falkái mellett csekély conventióból 10—15 kutyákat tartanom kell.” (1828 Junii 18/187 sz. iktatvány az urad. lt-ban. Városi lt.). TÖMÖRKÉNY-SZŐLŐ 1. Kámán TÖRÖKEGYHÁZ 1. Töröttegyház TÖRÖKTANYA 1. Gajzágótanya TÖRÖKTEMETŐ 1. Szentlászlóhalma TÖRÖKTEMETŐ 1. Szőke-halom TÖRÖTTEGYHÁZ (Cegléd, Nyársapát). 1434: Teretheghaz (OL Dl. 12595; Oppel 1931, 25. old.: Töröttegyház). 1455: Thereteghaz (Bártfai Szabó 1938, 821. reg.) 1458: Thereteghaz (u.ott 846. reg.). 1507: Törökegyház (sic!) (Éri 1958, 13. old. Fraknói Vilmos: Werbőczi István életrajza Bp. 1899, 353. old. nyomán). 1522: Tnewrewtheghhaz (Éri 1958, 39. old. 35. lj.). 1571: Terethegyhaz (Püs­pöki Nagy 1981, 178. old.) XVII. sz. vége: Töröketegyház (!) (u.ott, 179. old.) Zsigmond király Bessenyőegyház, Töröttegyház, Téglaegyház és Kőegyház birtokokat Nyárasapáthy Sebestyén fiának és unokáinak adományozta. 1434- ben az apácák tiszttartója tiltakozott a Ceglédhez tartozó puszták és szántóföldek elidegenítése ellen (Oppel 1931,25. old.). Az eladományozás miatt hosszantartó, mindkét fél részéről erőszakoskodásokkal kísért per keletkezett (Történetét rész­letesen tárgyalja Oppel 1931,25—30. old. és Éri 1958, 8—12. old.). 1455-ben az apácák azt panaszolták, hogy a Besenyő és Töröttegyház nevű pusztáik kö­zött fekvő Feketehalom nevű birtokrészt Nyárasapáthy László saját Nyárasapát birtokához csatolta (Bártfai Szabó 1938, 821. reg. U. erről a 846. reg. is). 1455. dec. 6-án a ceglédiek birtokukba vették Töröttegyházat. Nyárasapáthy László tiltakozására a ceglédiek eljárását jogtalannak ítélik meg. 1465-ben Mátyás király elrendelte Theretheghaz, Bessenew és Feketehalom prédiumok és szántóföldek visszaadását az apácáknak. Ennek ellenére Nyárasapáthy György elfoglalta ezeket a birtokokat (OL Dl. 16190). Oppel Jenő tévesen Derékegyhá­zának olvasta Töröttegyház nevét (Oppel 1931,18., 29. old. A hibás adatot átve­szi Éri 1958, old. és Petróczi 1961, I. tkép). Nyárasapát tartozékaként szerepel a XVI. században is 1507-ben Törökegyházi (?) puszta is Werbőczi István kezére jutott. 1522-ben is az övé volt Töröttegyház (Éri 1958, 39. old. 35. lj.). Az óbudai apácák ennek ellenére a XVI—XVII. században is sajátjuknak tartják (Püspöki Nagy 1981, 178., 179. old.). 162

Next

/
Thumbnails
Contents