Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

juk (Bártfai Szabó 1938, 1517. reg.). 1564-ben Henyey Miklósné a nagyapjától Werbőczy Istvántól örökölt Nyárasapáti és Tetétlen birtokát férjének és két leányának Margitnak (Zeleméri Miklósnénak) és Borbálának adta (Bártfai Szabó 1938, 1643. reg.). 1567-ben és 1568-ban a király utasítja az egri várnagyot, illetve kapitányt a két birtok visszaadására (U.ott 1661, 1664. reg.).

Tetétlenen 1546-ban 9, 1559-ben és 1562-ben pedig 15 adózót írtak be a török defterbe (Káldy-Nagy 1971, 374. old.; 1977, 90. old.). A 15 éves háború alatt elpusztult birtok a XVII. sz.-ban a Henyeiek révén a Rákóczi család kezén is volt. 1711 után a határ felső részét a kormány lefoglalta, és odaadta Kalocsa Ádámnak és Bere tvás Istvánnak, utóbbi tovább adta Farkas Jánosnak.

1949-ben Kőröstetétlen néven vált önálló községgé.

TETÉTLENCSÁRDA

(Kőröstetétlen R9). II. kát. felm., 1:75 000: ~, 1:25 000: ~ (Kettős cs.) 1:50 000: Kettőscsárda.

A csárdában a hagyomány szerint Dűli Mári, Bogár Imre kedvese volt a csárdásné. Egy másik adatközlőm szerint a betyárok fölgyújtották a csárdát, mert a csárdás elárulta őket. A lángokban álló épületet a nép oltani akarta, de a lovasok mindenkit megakadályoztak.

TETÉTLEN-HEGY 1. Árpád-halom.

TETÉTLENICSÁRDA

(Kőröstetétlen, S8). I. kát. felm.: Tetétleni Csarda. TETÉTLENI-CSATORNA

(Kőröstetétlen). Mo. földr. n.: ~.

TETÉTLENI PUSZTA 1. Tetétlen TETÉTLENI ÚT 1. Abony

THURZÓTANYA 1. Czakótanya THOMKA-BIRTOK 1. Törtei TISZAI ÚT

(Cegléd, N14). 1368: . . ad quandam magnam viam, que veniret de

Chegled predicta et iret versus fluvium Thycie ...” (Bártfai Szabó 1938, 394. reg.). 1707: Böde uttya. 1750: Via versus Törtei et ad partes trans Tybiscana ductus (Ruttkay). 1841: Czeglédről Törteire vezető Ország út (Határjárás 1841). C. külter. tkép, C. város tképe 1964, 1976: Törteli út. TIZENHATOS FÖLDEK 1. Fertályföldek

159