Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

TOBÁN

Abony M9 belterületének része. Pesty: „Tobán mely a török hódoltsági városok Tabán nevezetű városrészével (lásd Buda és számos helyen). . TÓFŐ

(Cegléd, 014). 1476: Nyárasapáti György udvarmestere Éliás tetétleni embereivel lekaszáltatta az óbudai apácák Cegléd birtokához tartozó Thofew, Daykaaroka, Palusrethe nevű kaszálóit (Bártfai Szabó 1938, 1043. reg.). 1850: ,,A’ Reformata Ekklezsiának a’ Tófű kútnál lévő 50 öl köve árverezése (Hirdetések). 1:25 000 (1969): Tófű. Pest m. tképe 1977, Mo. földr. n.: Tófűdűlő TÓFŰ-KÚT 1. Tófő

TÓFŰN KÍVÜL-DŰLŐ

(Cegléd, P14). C. külter. tkép: ~.

TOMPA-HALOM 1. Tuma-halom TÓ-RÉT

(Ceglédbercel, L18). Pesty, 1:25 000: Mo. földr. n.: ~.

TÓSZEGI ÚT

(Abony). PmT 32: ~.

Az Abonyból délkelet felé vezető országút neve.

TÓT GYURKA SZÉK

(Abony, L9—10). II. kát. felm.: Csónok ér- Abony kataszteri tképe: Tót Gyurka széke. PmT 32, 1:50 000, 1:75 000: Pest m. tképe 1977, Mo.

földr. n.: Tót Gyurka szék dűlő

Nevét az 1740. évi összeírásban szereplő Tóth Györgytől kapta (Vö. Balogh 1975, 28., 100. old.).

TÓT-HALOM 1. Kápolna-hegy TÓTHTANYA 1. Kincsemcsárda, Kő-halom TÖL-ERDŐ

(Csemő, Nyársapát, R15). 1368: sylva thulerdew (Bártfai Szabó 1938, 394. reg.). 1382: Tulerew (U.ott 437. reg.). 1405: Harazth (U-ott 503. reg.). 1470: silva ilicum (OL Dl. 15446).

Az 1368. évi határjárás szerint a Töl-erdő a Kappanhalmától délre volt. A minden bizonnyal nagy kiterjedésű, nyugat és délnyugat felé elnyúló erdőt a királyné átengedte használatra Cegléd, Kőrös és Kecskemét falvaknak (Bártfai Szabó 1938, 394. reg.). 1382-ben a királyné eltiltotta a környező falvakat és a kunokat az erdő használatától (U.ott 437. reg.). 1405-ben Kőrös birtokosai

160