Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

„. . . az uradalom legelőjének elkülönítése után Czegléd város közönségének esik, tészen összesen 1200 négyszögöles 15 273 holdat és 1165 négyszögölet, melyből a telkes és házas zsellérek illetménye tesz 13 488 holdat és 900 négyszögölet, a többi pedig részint az egyházi hivatalokat, részint az iskolákat illeti.” (C. tanács jkv. 1862. sep. 7.). „a közlegelőből agyagásó, homokhordó bányák a városi közönségnek jövendőben közszükségére, valamint a város és egyházak részére tégla égető ’s vályogvető hely a közös rakodó kerteknek 2000, azaz két ezer hold fönn hagyni rendeltetik.” (C. tanács jlev. 1862. okt. 21.) A birtokbavétel késik, „miután többen a lakosok közül azon kérdéssel járultak az elöljárósághoz, hogy jóllehet a mérnökkel kötött egyesség értelmében a közlegelőbeli illetmények egyénenkénti kiosztásának már e folyó ősz folytán végbe kelendett mennie, mi az oka tehát annak, hogy mind e mellett is a részletes kiosztás mind ez ideig meg sem kezdetett? Határozat: egy küldöttség neveztetik ki melly Pestre felmenvén a legelő elkülönítési ügyet illyető helyeken szorgalmazni. Tagul Szalay Sámuel ügyvéd és S. Pálinkás István bizottmánybeli tag urak.” (C. közgy. jkv. 1863. okt. 10.)

A korábbi évszázadokban a jász városok a ceglédi Páskomon hajtották állataikat Jászmizsére, Bene és Kerekegyháza pusztákra, békésen. Most azonban bonyodalom keletkezett; a Páskom már a ceglédi gazdák magánbirtoka művelt földekkel és dűlőutakkal, eltiltották az áthajtást. A jászok panaszra a Magyar Királyi Helytartótanácshoz fordultak, ígérték, hogy méltányos bért fizetnek az állatok áthajtására kívánatos szélesebb útért. Ezzel újat nem ígértek a jászok, mert ezelőtt is fizettek az áthajtásért. Most megegyezni nem tudtak és újabb tárgyalásokat kértek. (C. közgy. jkv. 1865. febr. 3.) Ez az akadály késztette a jászokat a Mizse, Lajos pusztákon való állandó letelepedésre. Ekkor alakultak meg itt a jászok falvai.

A volt úrbéreseket illető rész 200 öles dűlőkre kihasogatván osztályoztatott, mely osztályozás következtében egy egész telek után 14 osztályozott hold jutott. A házas zselléreknek 13/4 rész, mintegy három hold. Az osztályozott legelőföld azt jelentette, hogy a fölosztandó legelőmezők minőség szerint kvalifikáltattak. Hét osztály volt, az I. osztályból 1200 négyszögöl, a II-ból 1400, a III-ik osztályból 1800, a IV-ből 2400, az V-ből 3600, a Vl-osztályból 7200 és a VII-ik osztályúból 14 400 négyszögöl. így esett, hogy egyes gazdák harminc-negyven holdat kaptak, szerencséjükre, mert a vízmentesítés után a III—IV. osztályú homokon kitűnő gyümölcsösöket és szőlőket telepítettek. Eleinte a legelőjárandóságnak nem nagy értéket tulajdonítottak, voltak a szóhagyomány szerint olyanok, akik egy cipóért átengedték a járandóságukat, a házas zsellérek közül. Ügyes emberek ekkor fölgyűjtöttek maguknak ötvenhatvan holdat. A kiosztás 1864. március 15-én történt.

Az egykori Páskom virágkora a század végén kezdődött. Mint ismeretes,

137