Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)
Adattár
a hagyományos szőlővidékeket kipusztította a filoxera, Tokaj és Badacsony kopárrá lett, megszűntek a borszállítások külföldre, ezzel szemben az alföldi homokon nem élt meg ez a kártevő, dúsan termettek és az alföldi gazdák minden homokot megfordítottak szőlőnek. Bezzeg keletje lett a járandóságoknak! Egyszeriben megélénkült a hajdani nagy legelő, az emberek ezrei munkálkodtak rajta, egyengették a talajt, forgatták. Amikor termőre fordultak az újültetések, mohóságukban minden erdőt kiirtottak a homokföldeken. Még egy dűlőt is vásároltak, a Vett-utat, hogy könnyebben megközelíthessék a Körösi országút felől a parcellákat. Vasutat építettek 1909-ben, az 1979-ig működő csemei vasutat. A gazdák sokezer forintos részvényt jegyeztek. A ceglédi bornak híre ment, ügynökök jöttek ide csapatostól, fölvásárolni a mustot. És ez a jó hír még most is tart, a hegyi szőlők újraépítése után is. PELE 1. Pély-halom PELEPUSZTA 1. Pély-halom PÉLY-HALOM (Újszász, K9). 1541: Pele. (Bártfai Szabó 1938, 1545. reg.). II. kát. felm., 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000: 1541-ben I. Ferdinánd király a Pest megyei Szele, Félegyház és Györgye falut több pusztával együtt a Dobravickyaknak adta (Bártfai Szabó 1938. 1545. reg.). Ekkor is és az adomány 1563. évi megújításában is szerepel Pele puszta (U.ott 1639. reg.), ami valószínűen a mai Pélyhalom helyén feküdt. A minden bizonnyal Árpád-kori falu neve bizonytalan eredetű, talán a karacsáj pel, halom, domb’, az ótörök, bel, halom, domb’ szóból származik (Kiss 1978, 506 old. a Heves megyei Pélynél). PENGYEM 1. Kispengyom PENGYOM 1. Kispengyom, Nagypengyom PENGYOM-HALOM 1. Árpád-halom PERCZEL-KÚTJA Abony határában a Tábor hegyen (9—10). Pesty: Perczel Mór magyar tábornokról veszi nevét, mivelhogy a’ huszárok lovaik itatása végett ásták ki azt. PERES 1. Pörös PERJE (Abony, Cegléd, Kőröstetétlen, Törtei). 1815, 1818: Perjes (Uradalmi ira-138
