Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

semmihez, maradjon minden ebben az állapotban, holnap kijönnek a múzeumi emberek, a többi már az ő dolguk. A leleteket bejelentettem a múzeumban: nem mentek ki, minden megsemmisült. A leletek közül dr. Illyés Endre egy Árpád-kori kapukulcsot mentett meg, amely ma is nála van.

KOLLERTANYA

1. Lőrincztanya KOPECZKIT ANY A

1. Kásatanya KOPALUD

(Nagykőrös, S13). II. kát. felm.: ~. Nyilván romlott névalak. Eredetileg Koplaló (?) lehetett.

KOPLALÓ

1. Kopalud KORMUTHDŰLŐ

(Cegléd, 015). C. külter. tkép, Pest m. tképe 1977, Mo. földr. n.: ~. KOSÁR-HEGY

(Cegléd, M14). C. külter tkép: ~.

A Kosár-hegy a XVIII, században nagy kiterjedésű volt, abból égették az uradalmi téglát. Két évszázad kitermelése következtében eltűnt a halom, sőt tó keletkezett a helyén. 1846-ban a pusztát a vasút ketté vágta, ma már csak a vasúton túli részt mondjuk Kosár-hegynek. A Kosár-hegy föltehetően a pásztorkodással függ össze, az alföldi kerek, fonott karámokat nevezik kosárnak. (Földes László: Kosár, karám, ól. Etnographia, 1960. 449. old.)

Az Árpád-kori falu a Petrányi tanya földjén volt. A tulajdonos, Petrényi Mátyás (szül. 1873-ban) így emlékezett vissza: „A Postadűlő 20-as számú föld az enyém. 1920-ban kubikoltunk, az ól körül hordtuk a földet, sok putrit kiástunk. Talán tíz-tizenöt is volt. Deréknyire volt a putri földje, le volt mind tapasztva tenyérnyi vastagon. Mindegyikbe 70—80 centi köralakú tűzhelyet találtunk vastagon tele pernyével. Nem találtunk semmit, csak egy kis kaszakövet. A fenőkő jelenleg az unokájánál van, Petrényi Ferenc iparitanuló iskolaigazgató-helyettesnél. Nemcsak az ól mellett, hanem a tanya körül is találtunk putrikat, leginkább mélyebben voltak azok. Abban az időben a szomszéd Bakos József — a tanyája mán nincs meg — a tallóról földet akart kubikolni a tanyájába, de nem lehetett, mert a talló tele volt embercsonttal. Ez a hely az én tanyámtól százötven méterre lehet. Falu volt valamikor. Kilenc falu vót itt a ceglédi határban, az öregek mesélték. Az egyik vót a Bürgeház dűlőben. Itt laktak a törökök. A Kámánba is laktak törökök. Ott van a sáncuk a Budai út és az Ötös-dűlő között. A sáncot nem látni az útról, beljebb van. A Halmi, Lengyel családoké vót. Vót egy falu, Bécs a neve. Ez a Bécsiül