Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

háton, a Kátai útba van. Vannak még másfele, amarra lejjebb, de azokat a2 odavalósiak tudják.

Mán régebben vót, hatvankét esztendeje annak, hogy a feleségem tapasztotta a tanya vértelkit. Én hordtam a sarat. Egyszer fönn vagyok a létrán, látom, a kukoricaföldön a lángot. A kukorica még arasznyi se vót, jól látszott. Ott tisztíttatta valami magát. Gondoltam, ott a kincs, másztam lefele gyorsan. Ásót fogtam, de mire odaértem, kialudt a láng. Megástam a helyit, de nem találtam semmit.” L. még Fertályföldek.

KOS-PART

(Abony, M10). 1:25 000, 1:50 000, 1:75 000: Kóspart. PmT 32: ~. Pest

m. tképe 1977, Mo. földr. n.: Kospartdűlő.

KOTLICZKO

1. Vinicko KOVÁCSDŰLŐ

(Cegléd, 014—15). C. külter. tkép, Pest m. tképe 1977, Mo. földr. n.: KOZMADŰLŐ

(Cegléd, Kló). C. külter. tkép, Pest m. tképe 1977, Mo. földr. n.:

1:50 000, 1:75 000: Kozma-tny.

KŐBÁNYÁK

(Cegléd). 1836, 1838: Gerjei kőbányák (Szerződés Kővágó Kováts Istvány és az uradalom között). Cegléd tképe 1976: Kővágó u. (az Újtelepen).

A kő nemcsak a hegyvidéken terem meg, hanem az Alföldön is. Cegléden a Gerjén és a Feketehalmon volt kőfejtés. A kő a homokfödte felszín alatt húzódik alig egy méterre, harminc-ötven centiméter vastagságban, ez itt terem az őshordalékon átszivárgó mésztartalmú víz lerakódásából. Mélyebbre való lehatolását a sűrű-kötött masszás agyag akadályozza meg. Ez a kőmező ma is alattunk van, megmutatja magát a Gerje, a Büdös-árok és az Új-árok oldalában. A lyukacsos követ darázskőnek nevezik. A kővágás a nemesség haszonvételi joga volt a halászat, vadászat, malomtartás, húsvágás, húsmérés, boltbérszedés, pálinkafőzés, tégla- és mészégetés, vásár, rév, italmérés és korcsmáltatás jogával. S mert a három kőfejtő a királyok magántulajdonában volt, a királyoknak jövedelmezett, ajándékozásból, 1368-tól, a klarissza apácáknak, majd a rendnek 1783-ban történt föloszlatása után magának az államnak, vallásalapítványi uradalom néven. A számos fönnmaradt kontraktus közül egyet bemutatok, a legjellegzetesebbet, mely egyúttal megmagyarázza az alföldi kővágás módszerét is. „Szerződés, mely alább írt napon és Esztendőben egy részről a’Méltóságos Czeglédi Uradalom más részről Kővágó Kováts Istvány Czeglédi Lakos és Kővágó közt e folyó 1838-ik Évi Martius 1-ső napjától egészen 1840-ik Évi Februárius utolsó napjáig tétetett, melly szerint:

112