Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)

Adattár

ligetet. A város egyetlen kiránduló helyén 1912-ben nyitották meg a vendéglőt és a tánchelyiséget.

IZSÓDŰLŐ

(Cegléd, Kló). C. külter. tkép:

JÁGERHÁZ 1. Tölös JÁGER ÚT

(Cegléd, Ml7). C. külter. tkép: Gát út — 1874: Csemői út (Urad. erdész

jel.)

JAJGATÁN 1. Bede

JALSOVICZKYMAJOR

(Nyársapát, R13). Mo. földr. n.: ~.

JALSOVITZKYTANYA

(Törtei, Oil). 1:25 000, 1:75 000: ~. 1:50 000: Jalsoviczky-tn. JÁMBORTANYA (Csemő, Pl8). 1:50 000, 1:75 000: ~.

J ÁRV ÁNYTEMETÖ

(Abony, MIO). II. kát. felm., 1:25 000,1:75 000: Cholera Friedhof. 1:50 000: PmT 32: Temető. Pest m. tképe 1977, Mo. földr. n.: Temetődűlő. JÁSZBERÉNYI ÚT 1. Berényi út

JÁSZBERÉNYI ÜT MENTI DŰLŐ 1. Berényi út mente JENEYTANYA 1. Kapitánytanya JESZENSZKYTANYA 1. Kásatanya JÓZSEFLAKA

(Ceglédbercel). 1877: ~ A közalapítvány 1054 holdas feketehomok, futóhomok pusztája (Galgóczy 1877, 208. old.) A Cserő területén (L17) volt. JUHAKLOK

(Cegléd). 1828: ~ (Szerződés). Az M16—17 területén.

KÁDA- ÉS MIKUSDŰLŐ

(Cegléd). 1930: ~ (Petróczi 1961, 123. old.)

A várostól északra fekvő XIV. külkerületben feküdt.

KAJNÁR

(Cegléd, K15). 1707: ~, Kajnáron belül (protocollum). 1786: ~ (Tiszttartó). Népi neve: Kajnár-hát. A XVIII, században még használatos volt a Kajnárpuszta elnevezés, mely az Árpád-kori falu neve (?) lehetett. Egy kinti gazda,

100