Hidvégi Lajos: Pusztabokrok. Adatok Cegléd és környéke településtörténetéhez a régészeti, történeti források és a földrajzi nevek alapján (Cegléd, 1984)
Adattár
Füle László (szül. 1905, lakása Cegléden a Huszár utca 9. sz. házban van) közölte, hogy a nép faluhelynek tartja ezt a szentmártoni határig terjedő vidéket, sírok és téglatörmelékek kerültek elő. A földházak alapjainak körvonalai még ma is kirajzolódnak a szántáson. A Kajnáron vannak a legrégibb tanyák, mai néven Kátai úti tanyák, s a tanyagazdák neveit húsz évvel ezelőtt még őrizte a rigmus: „A gazdák így következtek sorba: Zöldsüvegű Kovács, Csigaseggű Szegedi, Harmatcsapó Macsali, Dixi Daróczi, Nagypipájú Váróczi, Kaloda Kardos. Az én apósomék vótak a Ződsüvegű Kovácsok.” (Kovács Józsefné, Czárák Anna, sz. 1868, lakása Cegléden, a Fűzfa utca 4. sz. házban volt. Adatait 1958-ban vettem). Télvíz idején a gazdák a városon laktak, a tanyákon csak a béresek maradtak az istállóban, etetni-itatni a jószágot. A béresek mind szegények voltak, amíg erővel bírták, dolgoztak, ha megrokkantak, kiöregedtek, már senki se fogadta meg őket. Erő és fiatalság kellett ehhez a munkához. A hagyomány csupán egyetlen béres fölemelkedéséről tud, Végh Sándorról, akinek a karrierje Kajnárról indult el. Történetét 1. a Véghtelepnél. KAJNÁR-HÁT 1. Kajnár KÁKÁS-TÓ (Ceglédbercel). ,,. . . a falu déli részén, távolabb a Nádastótól, 20 k. hold nádas-kákás.” (Galgóczy 1877, 208. old.) KÁKÁS-TÓ (Törtei, RIO). 1:25 000, 1:75 000: Kakas-tó. Pest m. tképe 1977, Mo. földr. n.: Kákástódűlő. Az egykori Ceglédi-ér (ma Gerje) tóvá kiszélesült szakasza volt. A Kákás-tó partján állt Demeter József tanyája, ennek földjén honfoglaló sír került napvilágra. Megmentett mellékletei: lókoponya és lólábcsontok, rozettás lószerszámveretek, kengyelpár, hevedercsat, lándzsacsúcs, vaskés, apróveretek, csat, tömör fülesgomb, lábbeli veretek és egy fejes gyűrű. (Posta 1896, 30—39. old.; Honfogl. leletkat. 81. old. 1163. lh.). A lelőhely közelében Domonyi Frigyes törteli tanár egy lándzsahegyet talált a szántóföldön. A leletet 1962-ben a törteli iskola gyűjteményében láttam. KÁLDYTANYA (Tápiószőlős, A6). II. kát. felm.: P Galdi. Tőle északnyugatra egy másik major neve: P. Gáldi. 1:25 000,1:75 000: Halesztanyák, Puszta Galti. 1:50 000: Ádám-tn. MW I. köt. 145. old.: Káldy-tanya. Pest m. tképe 1977: Kálditanya. A név a Káldy-családtól származik, akik már 1754-ben birtokosok voltak Tápiószelén. A G betűvel kezdődő változatok a térképészek torzításai. KALENDÁRIUM-TÓ (Törtei, Rll). 1800: ~ (Bállá 1800). 101
